Minden kedden egy-egy olyan játékosról közlünk portrét, aki meghatározó alakja volt a XX. század labdarúgásának. Bemutatunk hazai és külföldi futballistákat, régieket és újabbakat - természetesen a teljesség igénye nélkül. Elsősorban olyanokról írunk, akikről ritkábban hallani, kevesebbet tudni. Sorozatunk újabb részében a 60-as évek Ferencvárosának egyik legnagyszerűbb labdarúgóját, Rákosi Gyulát mutatjuk be.

Az első meglepetést azzal okozta, hogy úgy beszél magyarul, mintha sohasem lépte volna át az országhatárt, holott 1957 óta Svájcban él. A másodikat azzal, hogy meglehetősen tájékozott a honi futballviszonyokban. Azzal viszont nem lepett meg, hogy a magyar labdarúgás múltjában nagyon járatos, hiszen egy ideig nagyon szoros kapcsolatban volt a honi futball krémjével, majd pedig  már Bázelben  nekilátott a külföldön futballozó magyarok lajstromba vételéhez és több egykori klasszist felkeresett, akiktől képeket, futballal kapcsolatos ereklyéket kapott és sok-sok anekdotát hallott.

A világbajnokság végeztével egy másik futballseregszemlére emlékezünk, amelyen azonban a magyar labdarúgók is érdekeltek voltak. Első olimpiai részvételünk az emlékidézés tárgya, amire 90 éve került sor Stockholmban.