Pekingben, kétszer

Meglepte a döntés?Meglepte a döntés?

Hát persze, hogy meglepett, hiszen Szegedről úgy jöttünk el, hogy az országos bajnokságra még vissza kell térnünk egy felvonás erejéig – mondta Kolonics György. – Bár meglehet, hogy az a verseny már nem lett volna ennyire szoros, hiszen a Világkupán volt egy kis pályakülönbség Sáfránék javára.

Ha jól hallottam, az országos bajnokság helyett a poznani Világkupára készülődnek. Úgy tűnik, önök az egyetlenek a magyar mezőnyből, akik az idén még szerepelnek Világkupán.

Nem rossz, ha egy kicsit feltérképezzük a mezőnyt, ezen a viadalon például ott lesz a lengyelek ezer méteren Európa-bajnoki bronzérmes párosa, Wojciech Tyszynski és Pawel Baraszkiewicz is. Ők nem jöttek el Szegedre, így kíváncsi vagyok rá, hol tartanak. Igaz, különösképpen nem hangolunk erre az eseményre, csak az általában hullámosabb poznani vízen is szeretnénk megnézni, mit tudunk kihozni az új hajónkból, amit még szoknunk kell.

A poznani Világkupán kívül mi a program az olimpiáig hátralévő időszakban?

Rengeteg edzés. Alapozunk még egyet, és jönnek a résztávos edzések, amelyekből az idén sokat, de szerintem még nem eleget csináltunk.

Az ezer vagy az ötszáz méterre fektetnek nagyobb hangsúlyt?

Mindkét számra, bár az Szegeden is bebizonyosodott, hogy ezer méteren úgymond több a csiszolnivaló. Ötszázon kiválóan teljesítettünk, míg a hosszabbik szám, amely az első ezres versenyünk volt az idén, afféle lutri volt. De ha pusztán az eredményt nézzük, egész jól sikerült.

A Világkupán készült képeket visszanézve alaposan kifárasztotta mindkét szám.

Ha az ember a maximumot adja, alaposan elfárad.

Ugyanúgy, mint tíz évvel ezelőtt?

Ugyanúgy. Bár az ötödik olimpiámra készülök, nem érzem, hogy lennének különbségek. Na jó, az edzéseken azért megszenvedem a korom, de a versenyeken nem. Ugyanolyan kemény vagyok, és ugyanúgy fáj minden egyes futam, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt.