Többször is el kell érni a csúcsformát

Angyal Zoltán szövetségi kapi tány négy csoport felkészülését is megtekintette az elmúlt másfél hónap során. Elsőként Olaszországban járt, ahol a fiatalok edzésmunkájába pillantott bele, majd Ausztráliába utazott, ahol Vécsi Viktor, Sári Nándor és Bakó Zoltán tanítványainak felkészülését tekintette meg, míg a többi „műhellyel” e-mailben tartotta a kapcsolatot.

„A Bakó-csoport kivételével korábban már megismert helyszíneken kezdték meg a meleg vízi edzőtáborokat versenyzőink – mondta el Angyal Zoltán. – Összességében nem lehet okunk panaszra, hiszen sportolóink hatékonyan tudtak dolgozni, és az olimpiai évben érthetően a legnagyobb elszántsággal vetették bele magukat a munkába.”

A jövő hónap eleji válogató (május 9–11.) és a milánói Európa-bajnokság (május 15–18.) korai időpontja miatt több csoportban szinte már az első hetekben időre eveztek a versenyzők, és egyes egységeket több összeállításban is kipróbáltak az edzők (a hírek szerint például Fábiánné Rozsnyói Katalin Paksy Tímeát és Kozák Danutát is összeültette párosban), pedig ez általában az edzőtáborok későbbi szakaszában szokott előfordulni.

„Kényszerhelyzet ez, amely azonban nem zavarja meg az ötkarikás felkészülés menetét – mondta a szövetségi kapitány. – Az elmúlt egy-másfél évtizedben megtapasztalhattuk már, hogy sportolóink tudnak alkalmazkodni az ilyen helyzetekhez, és képesek arra is, hogy egy versenyidőszakon belül többször csúcsformába lendüljenek. A válogató időszak idehaza felér egy világbajnoksággal, ami jelzi a magyar kajak-kenu erejét. De nem vagyunk ezzel egyedül. Az ausztrál úszók olimpiai válogatóján például világcsúcsok kellettek egy-egy indulói hely megszerzéséhez. És Pekingben nyilván képesek lesznek hasonló teljesítményre.”

A sportág kimagasló hazai színvonalát ismerve szinte biztosra vehető, hogy a 2004-es athéni játékok előtt is tapasztalt „minidrámákat” hoz majd a válogató időszak. Az első fordulóban, vagyis a májusi szegedi viadalon az Európa-bajnoki részvételért, valamint a szegedi Világkupa B-helyeiért küzdenek majd az érintettek (az A-csapatot a duisburgi világbajnokság 1–6. helyének valamelyikén záró egységek alkotják). Igaz, az első versenyen – annak érdekében, hogy Milánóban még több olimpiai kvótát begyűjthessen a magyar csapat – többen nem a megszokott számban vagy távon állnak majd rajthoz.

„Az igazi nagy csaták a szegedi Világkupán lesznek, bár ha a papírformát nézzük, több számban már most is valószínűsíthető, ki lesz a pekingi indulónk – árulta el Angyal Zoltán. – Meglepetések azonban mindig akadnak, és ha már a papírformát emlegetjük, szinte biztos, hogy a nőknél ismét óriási csaták várhatók az egyes és páros helyért. De ezek az összecsapások elkerülhetetlenek és építő jellegűek. Szükség van rájuk ahhoz, hogy megőrizzük a magyar kajakkenu jelenlegi erejét.”