Vasárnap újra kiderült, hogy felesleges előre számolgatni. A spanyol–német meccsen ugyanis borult a papírforma, a dél-európai válogatott feltámadt poraiból, s második félidei ellenállhatatlan játékával 30–22-re legyőzte Németországot. Nekünk több okból is sokkal könnyebb lett volna az életünk, ha a világbajnok német együttes nyer.
Hogy csak a legfontosabbat említsük: ebben az esetben a mieink akár nyolc góllal is kikaphattak volna Fehéroroszországtól, így azonban ki-ki meccset kellett játszanunk, azzal az apró könnyítéssel, hogy számunkra a döntetlen is elég lett volna a középdöntőbe jutáshoz. Az is kiderült, hogy magyar siker esetén Skaliczki László csapata a két legutóbbi világbajnokot megelőzve a C-csoport első helyén végez.
Érezhető volt a feszültség a mérkőzésre készülődő magyar játékosok között, s ez meglátszott az első percek kapkodásán is. Ilyés Ferenc és Nagy László gólja akár nyugtatólag is hathatott volna a mieinkre, de a gyorsan jött előny hamar semmivé lett (3–3). Iváncsik Gergő büntetője után újra Magyarország vezetett, de a beloruszok szívósan kapaszkodtak. Lelkesen kézilabdázott a szovjet utódállam válogatottja, amely a klasszikus orosz iskola szerint nagy termetű átlövőire és villámgyors balszélsőjére alapozta támadásait.
A magyar együttesben szerencsére több jó teljesítmény is akadt, hiszen Nagy László újra sokat vállalkozott, Iváncsik Gergő gólerős volt, míg öccse, Tamás két fantasztikus akció végén köszönt be. Letette a névjegyét az Európa-bajnokságon Grebenár Gábor is, akit a meccs reggelén nevezett be tizenhatodikként a csoportkörre Mezey Csaba technikai vezető. Mégsem ücsöröghettük végig nyugodtan a szünet tíz percét, hiszen csak két góllal vezetett a magyar válogatott (18–16).
Tudtuk, hogy csak akkor oldódik a mieink görcsössége, ha megnyugtató előnyre tesz szert a csapat, de ez a második játékrész első perceiben nem jött össze. Sőt a 36. percben Andrej Kurcsev találatával 20–19-re feljött Fehéroroszország. Mielőtt azonban nagyobb lett volna a baj, összekapta magát a magyar együttes: a remekül védekező, több demoralizáló sáncolást is bemutató magyar fal mögött Puljezevics Nenad is elkapta a fonalat, így az ellenfél kilenc percig nem tudott gólt szerezni, miközben a mieink ötször is betaláltak (25–19).
Maradt még egy elkeseredett belorusz felzárkózási kísérlet, de Iváncsik Gergő hetedik és nyolcadik találatával ismét ötgólosra nőtt az előnyünk. Pontosan ilyen hátradőlős, mosolygós végjátékról álmodtunk, s ez a siker azt jelenti, hogy a magyar válogatott csoportelsőként jutott a trondheimi középdöntőcsoportba, ahol kedden Svédország (16.20), szerdán Izland (16.20), míg csütörtökön Franciaország (19.20) lesz az ellenfele.
Az időpontok a tv-társaságok igényeinek függvényében még változhatnak, az azonban tény, hogy a mieink tovább harcolhatnak Pekingért.