Klubcsapatok a válogatottak ellen

A közelgő világbajnokság előtt rövid képet szeretnénk adni a labdarúgás helyzetéről, árgus szemekkel figyelve a korábban is meglévő, de egyre jobban kiéleződő „klubfutball–válogatott futball” ellentétet. Bár ez a mérkőzés nem a füvön játszódik, és nem huszonkét ember vívja, fontos áttekintenünk, hiszen meghatározó szerepe lehet abban, hogy a jövőben milyen derbiket láthatunk a stadionokban, avagy a tévécsatornákon.

Hogy pontosan miről is van szó? Nagyon komoly és egyre élesedő érdekellentétről, amelynek lényege dióhéjban: a klubvezetők nem szívesen engedik el a játékosokat a válogatott mérkőzésekre.

Kockázatot jelent a válogatott mérkőzés

Ez nem valamiféle modern röghöz kötés, hanem kőkemény üzlet, és az egyesületek szemszögéből érthető is a hozzáállás. Az ő tulajdonukban van a futballisták játékjoga, komoly pénzeket fizetnek ki egyes sztárok megszerzéséért, akiknek aztán mesés összegeket utalnak át havonta. A játékosoknak kulcsszerepük van a szurkolók és a szponzorok számára szervezett rendezvényeken, és természetesen adott posztjukon, a pályán. Egy válogatott mérkőzés pedig mindig kockázat a klub és a futballista számára is.

A legkomolyabb félsz, hogy megsérül a játékos, de lehet, hogy csak hullafáradtan tér viszsza a hétközi, szomszéd ország elleni derbiről, és a hét végi kulcsfontosságú bajnokin sorra a kapu mögé rugdalja az általában a tizenegyespont környékére küldözgetett labdát. Vagy éppen a klubban megszokottal homlokegyenest ellentétes taktikával küldi pályára a futballistát szövetségi kapitánya, és ettől ő kiesik a megszokott ritmusból.


Az idén különösen fellángoltak a viták az Afrikai Nemzetek Kupája kapcsán, amelyet a nyári elviselhetetlen klíma miatt az európai bajnoki szezon kellős közepére szervezett meg a FIFA és a kontinentális szövetség. A klubvezetők – különösen a franciák – finoman fogalmazva egy cseppet sem örültek ennek, a Lensból például öten utaztak haza saját válogatottjukhoz. Persze a francia csapatok mellett megemlíthetjük a friss BL-győztes Barcelonát is, amely kameruni csatárát, Samuel Eto’ót nélkülözte két hétig, a Chelsea-nek pedig elefántcsontparti támadójáról, Didier Drogbáról kellett lemondania majd három hétig. Nincs ez rendjén – morgolódtak az európai egyesületek vezérei, de áttörés nem született, két év múlva ugyanebben az időben pattog majd a labda a fekete kontinensen.

Hogy a klub–válogatott ellentétet még plasztikusabban érzékeltessük, álljon itt a Manchester United orvosának, Mike Stone-nak az esete, akit azért rúgtak ki, mert az MU álláspontjával ellentétben azt sugallta a válogatott doktorainak, hogy a lábközépcsonttörést szenvedő Wayne Rooney biztosan felépül a világbajnokság pénteki rajtjára.

Ezek a problémák természetesen nem újkeletűek, de a tavalyi esztendőig házon belül maradtak. ---- Aztán robbant a bomba. 2004 novemberében egy Marokkó–Burkina Faso barátságos mérkőzésen az előbbi együttes középpályása, Abdelmadzsid Ulmersz súlyos sérülést szenvedett, nyolc hónapra kidőlt a sorból. Klubja, a Charleroi kártérítési igényt nyújtott be a nemzetközi válogatott találkozókat szervező FIFA-hoz. Utóbbi ellenkezett, a belgák pedig bírósághoz fordultak. A Charleroi mögött felsorakozott a teljes európai elit, azaz a topklubok érdekképviseletére megalakult G–14, és irdatlan mennyiségű pénzt, 860 millió eurót követeltek a Joseph Blatter által vezetett szervezettől.

Hogy mi adja a történet aktualitását? Az üggyel foglalkozó charleroi-i bíróság nem ítélte meg a kártérítést a csapatnak, május 15-én kelt határozatában az aktát az Európai Közösségek Bírósága elé utalta. Ez az a testület, amely az európai futballt felforgató úgynevezett Bosman-ügyben is döntést hozott…

A belga együttes után azóta az ötszörös francia bajnok Olympique Lyon is beperelte a FIFA-t: védője, Eric Abidal a francia válogatott Costa Rica elleni barátságos mérkőzésén sérült meg, és vált hosszú hetekre harcképtelenné (azóta felépült, és jelenleg a világbajnokságra készül). Ettől függetlenül Ulmersz esete az igazán érdekes, hiszen precedensértékű ítéletet teremthet (legkorábban úgy két év múlva…), amely alapjaiban rengetheti meg a labdarúgás kialakult rendszerét.

Azt a hosszú évtizedek során kialakult szisztémát, amely a nemzetközi válogatottak egymás közti mérkőzései, illetve a klubcsapatok hazai bajnoki és kupacsatái, valamint nemzetközi kupaszereplései által alkotott négyes tengelyen nyugszik a mai napig. A futball elüzletiesedése kikezdte ezt a harmóniát.

Vajon mi lesz akkor a jövőben a versenynaptárral? A G–14-nek erre is van válasza, átfogó reformot javasol (lásd keretes írásunkat), amelyet a FIFA ma kezdődő kongresszusán akár tárgyalhat is.

Növekvő bevételek, kizsigerelt játékosok

Gazdasági szempontokat és a vezető egyesületek erejét vizsgálva a klubfutball megerősödését jósolhatjuk, de társadalmi és politikai szempontból a nemzeti válogatottak vetélkedése is rendkívül fontos, szerepének csökken(t)ése minden bizonnyal nagy feszültséget okozna. Nem mellékesen pedig a FIFA-nak és az UEFA-nak is rendkívüli üzlet egy-egy világbajnoki vagy Európa-bajnoki sorozat megrendezése, amelyhez körömszakadtáig ragaszkodik.

A klubok bevételeik növelésére, azaz minél több mérkőzésre törekednek, a nemzetközi szervezetek – és az évszázados hagyományok – a válogatott futball rendszerének fenntartása irányába mutatnak.

Egyik félnek sem szabadna azonban figyelmen kívül hagynia a labdarúgás érdekeit. Mégpedig azt, hogy a rengeteg mérkőzés idővel csömört okozhat még a fanatikus rajongók körében is, köny-

nyen odalehet a futball varázsa. A feldúsult naptár a játékosokat is teljesen kifacsarja, a vb-keretekbe 16 futballistát adó Chelsea például augusztus elején már elkezdi a felkészülést a következő idényre, ez sok labdarúgónak mindössze három hét pihenést jelent.

Nem túlzás: történelmi pillanathoz érkeztünk, a labdarúgás jövője a tét. Vajon össze tudják-e hangolni a vezetők eltérő elképzeléseiket úgy, hogy a futball érdekei ne sérüljenek? Vajon megtalálják-e a megfelelő egyensúlyt a klubok irányítói és a nemzetközi szervezetek főnökei? ---- A nemzetközi labdarúgás jelenlegi rendjéhez képest komoly módosításokat javasolnak a G–14 által megrendelt tanulmány szerzői.

A Hypercube elemzéséből kiderül, hogy a világ- és az Európa-bajnokságokat a jelenlegi négygyel szemben kétévente kellene megrendezni, míg a klubvilágbajnokságokat négyévente lenne célszerű lebonyolítani. A javaslatcsomag központi eleme – ugyanis az európai topklubok alapvetően pénzbevételük növekedését szeretnék elérni – az a kitétel, mely szerint a Eb-kre csak a gyengébb válogatottak selejteznének, így idő szabadulna fel, vagyis lehetne bővíteni a Bajnokok Ligáját. A BL-ben a jelenlegi 32 helyett 48 csapat venne részt, ennek folyományaként pedig nem 125, hanem 269 mérkőzésre kerülne sor egy idényben. A módosítással akár 600 millió eurós éves összbevételre lehetne szert tenni.

A tanulmány szerint a kibővített BL-sorozat akkor lenne kivitelezhető a kétévente megrendezendő Eb-kkel, illetve vb-kkel párhuzamosan, ha a kvalifikációs rendszert megváltoztatnák. A válogatottakat három csoportba sorolnák, az első divízió 16 csapata venne részt az első Eb-n. A torna zárultával a négy legrosszabb együttes lecsúszna a második vonalba, ahonnan ugyanennyi felkerülne az elitbe. Hasonló lenne az átjárás a második és a harmadik osztály között is. Az Eb első 12 csapata automatikusan részt vehetne Európa képviseletében a vb-n. Az első ilyen rendszerű tornára 2012-ben kerülne sor. ---- Sokba kerül a vb
Egy angol felmérés szerint összességében több milliárd fontos kárt okozhatnak a cégeknek azok a brit munkavállalók, akik munkaidejükben interneten követik majd a vb eseményeit. A tanácsadó cég összegzése alapján, ha az alkalmazottak fele napi egy órát szörfözik a világhálón futballhírek után kutatva, akár 4 milliárdos (1530 milliárd forintos) kára is keletkezhet a tulajdonosoknak. A vendéglátóiparban viszont felfutásra lehet számítani: a britek 23 százaléka tervezi, hogy pubokban nézi majd az összecsapásokat.

Futballmentes kolostorok
A bajor zarándokok irodája szerint a kolostorokban garantáltan futballmentes környezetre találhatnak a világbajnoki felhajtás elől elvonulni kívánó hívek. A hivatal különutakat szervez a vb idejére a labdarúgásért nem lelkesedő lakosoknak az olaszországi Assisibe és a spanyolországi Santiago de Compostelába.

Kétszázan még hiányoznak
A kormányrendelet ellenére több mint 300 nyilvántartott angol futballhuligán nem adta le útlevelét a vb előtt. A szigetországi belügyminisztérium szerint félő, hogy közülük egyesek már megérkeztek Németországba. Mint a tárca illetékese elmondta: összesen 3300 regisztrált bajkeverőnek kellett leadnia a papírjait, a hiányzók közül száz már kézre került, kétszázat viszont még keresnek.

Beatles-számok, szeretők
A vb elleni tiltakozásul Angliában megalakult a vb-özvegyek klubja. A társaság – amelyet bingózás közben megismerkedő asszonyok hoztak létre – az interneten ad tréfás jó tanácsokat a férjeik labdamániájától szenvedő sorstársaknak. A www.worldcupwidowsclub.com oldalon többek között az alábbi tippek olvashatók: Beatles-számok teljes hangerővel a közvetítések alatt, szerető beszerzése a világbajnokság idejére.

Szupergépek a légtérben
A NATO légtérellenőrző gépei, a híres AWACS-ek szerdától megkezdik járőrözésüket a német légtérben. Ezt a NATO európai erőinek főhadiszállásán, a belgiumi Mons-ban jelentették be kedden. Az AWACS-ek (átalakított, óriási radarkészülékkel és a hozzá tartozó elektronikával ellátott Boeing 707-esek) mintegy 360 kilométeres sugarú körben képesek a légtér ellenőrzésére, ideértve az alacsonyan repülő gépek vagy helikopterek észlelését is.