Csakis optimista megközelítés dukál: immár olyan erős a belföldi konkurencia a női kajak szakágban, hogy a kiváló olimpiai szereplés szinte garantált.
A Fábiánnénál maradt Dékány Kinga és Janics Natasa között vállt vállnak vetve a két távozó: Rasztótzky Eszter és Fazekas Krisztina (fotó: Danis Barna)
A Fábiánnénál maradt Dékány Kinga és Janics Natasa között vállt vállnak vetve a két távozó: Rasztótzky Eszter és Fazekas Krisztina (fotó: Danis Barna)
Két zseniális csapatban versengenek egymással legjobbjaink, miután ezen a héten a világbajnok Fazekas Krisztina és Rasztótzky Eszter, valamint Szabó Ágnes csatlakozott a Sztaics István edzette együtteshez, amelyben két másik kiválóság, Paksy Tímea és Benedek Dalma is készül. Az olimpiai távon az elmúlt években sikert sikerre és diadalra (no meg bravúrra) halmozó Kovács Katalin, Szabó Szilvia, Bóta Kinga és Viski Erzsébet Fábiánné Rozsnyói Katalin csapatában maradt, ám a távozók üzenete számukra egyértelmű: ők is harcba szállnak az athéni részvételért. A búcsú egyébiránt nem lepte meg különösebben Fábiánnét, hiszen tudja, olyan versenyzők fordulnak meg a keze alatt, akik könnyen egymás ellenfeleivé válhatnak: "Hozzám önként jönnek a versenyzők, s többnyire önként is távoznak. Most is ez történt, én pedig nem könyörgök senkinek sem azért, hogy maradjon. Sajnálom, hogy így döntöttek, s ezt elsősorban Fazekas miatt mondom, akinek talán esélye lett volna a csapatba kerülni. Rasztótzky szerintem későn távozott: én már Paksy májusi kiválásakor azt mondtam, továbbra is vele kellene párost mennie.” Természetesen a tréner hozzáfűzte, eztán inkább a benne továbbra is bízóknak tartogatja tanácsait. Abbéli nézetét azonban nyilvánosságra hozta, hogy az elmúlt években hibátlanul teljesítő, valamennyi női olimpiai számban vb-címvédő tanítványainak illő jogokat akar kiharcolni. "Három éve verik a világot, ezért itthon is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek – mondta Fábiánné. – Nem kertelek: azt szeretném, hogyha védettséget kapnának az olimpiai sikerek reményében.” Szerdán épp ezért folytatott estébe nyúló megbeszélést Angyal Zoltán szövetségi kapitánnyal, aki kijelentette, ésszerű kedvezménynél többet nem adhat: "Kovács Katiék 2001 óta kiérdemelték, hogy maximális megbecsüléssel viseltessek irántuk, de elvtelenül nem támogathatom őket. Arra nem látok esélyt, hogy mentesüljenek a válogatóversenyeken való részvétel alól, ugyanakkor kompromisszumos megoldásra azért hajlanék. Például elképzelhetőnek tartom, hogy az első válogató esetleges megnyerésével, egy kör után biztosíthassák a helyüket az athéni csapatban… Ebben a kérdésben azonban egyeztetnem kell a kollégákkal, mígnem várhatóan november végéig – a javaslatom alapján – a szakmai bizottság és az elnökség hoz majd döntést.” A távozók közül Rasztótzky Eszter lelépése sikerült a legkevésbé mosolygósra, noha a még komolyabb sikerekre vágyó versenyző érvelése is érthető: "Azért határoztam el, hogy elhagyom a csapatot, mert hiába lettem világbajnok Gainesville-ben K–4 1000 méteren, párosban Paksy távozása óta nem találtam hozzá fogható partnert. A vb után ráadásul Kati néni azt mondta, a csoporton belül átszervezések várhatók, s ezt én úgy értelmeztem: nekem még kevesebb lehetőségem marad. Most a régi társ és az új környezet komoly motivációt jelent a számomra. Azon leszünk, hogy kettes és négyes hajóban is bizonyítsuk, mi is elég jók vagyunk. Nincs veszítenivalónk, így megpróbálkozunk a lehetetlennek tartott küldetéssel, vagyis azzal, hogy ott legyünk Athénban.” Egy nyertes máris akad, úgymond a sportág – elvégre minden jel arra mutat, hogy már öt évvel a diadalok előtt alakul a világverő pekingi csapat.