Csollány új elemet tanul

Talán jelképesnek tekinthető, ahogyan csütörtök délelőtt Jánosi György gyermek- ifjúsági és sportminiszter, valamint Kósa Lajos, Debrecen polgármestere együtt húzta fel a cívis városban a novemberi szerenkénti világbajnokságra épülő új csarnok mennyezetére a bokrétakoszorút. Az építőcég, vagyis a KEVIÉP emberei ugyanis elérték a csarnok legmagasabb pontját, és e hagyományos szertartást a magyar tornasport képviselőivel és a meghívott újságírók társaságában ünnepelték meg.
Hamarosan kiderült, szükség is van az erőteljes "húzásra”.
No nem azért, mert csúszik az építkezés. Sőt, a hírek szerint a munkálatok olyan ütemben haladnak, hogy a tervezett szeptember végi átadás előtt elkészül a 4.1 milliárdos költségvetésű, csaknem hétezer ember befogadására alkalmas, rendkívül korszerű létesítmény. Sokkal inkább azért kell beleerősíteniük a szervezőknek, mert úgy tűnik, a várt marketingbevételek egyelőre nem teljesültek, ráadásul az előző kormány által a szervezési költségekre szánt 150 milliós támogatásnak nem volt fedezete.
"Az építkezést megtekintve kijelenthető, jó helyre került a világbajnokság, jó helyre került az állam pénze – mondta Jánosi György miniszter. – Az építkezés rendkívül komoly, jól megtervezett, takarékos beruházás, és a magyar építőipar, az itt dolgozó szakemberek munkáját dicséri, hogy egy rendkívül későn megkezdett építkezés az előre jelzettnél korábban fejeződik be. A csarnok létrehozásához biztosítottak a pénzügyi keretek, ám sajnos kellemetlen volt szembesülni azzal, hogy ebben az esetben sem volt fedezete a korábbi kormány kötelezettségvállalásának. Konkrétan: százötvenmillió forint helyett csak ötvenmillió volt a kasszában. Mindenesetre azon leszünk, hogy a hiányzó százmilliót mihamarabb előteremtsük, hiszen biztosítani kell a debreceni beruházás folytonosságát, fontos, hogy minden tekintetben világszínvonalú versenynek adhassunk otthont.”
Kósa Lajos, a város polgármestere is számokkal kezdte beszámolóját. Elárulta, azért is halad ilyen jó tempóban az építkezés, mert csúszás esetén egymillió dolláros kötbért kellene fizetni a Nemzetközi Tornaszövetségnek (FIG).
"A csarnok alig több mint négymilliárd forintból épül fel, ebben benne van a majd melegítőteremként funkcionáló, régi Hódos Imre sportcsarnok felújítására szánt háromszázmillió, valamint a környéken kialakítandó parkoló területének és a kertrendezésnek a költségei is. A most készülő létesítmény lehetőségei véleményem szerint teljes mértékben egyenértékűek a leégett Budapest Sportcsarnok helyén épülő csarnokéval. Büszke vagyok arra, hogy két hónapos előkészítést követően mindössze nyolc hónap alatt képesek vagyunk felhúzni ezt a létesítményt, míg az ikertestvérünknek számító tallinni tizennégy hónap alatt készült el.”
Mint megtudtuk, a polgármester nem fél attól, hogy a világbajnokságot követően kihasználatlan marad a csarnok. A város három csúcssportága, vagyis a labdarúgás, a férfi kosárlabda és női kézilabda mellé szeretnék újjáéleszteni az egykor szebb napokat megélt férfi kézilabdát, és a jövő évi aerobik, valamint a két év múlva megrendezendő női kézilabda Európa-bajnokságon kívül évente körülbelül 150-200 eseménynek szeretnének házigazdái lenni.
Forgács Róbert, a szervezőbizottság ügyvezető elnöke a versennyel kapcsolatos információkat osztotta meg az újságírókkal. A nevezések alapján minden idők legnagyobb szerenkénti világbajnokságát bonyolítják majd le november 20-tól Debrecenben, eddig 58 ország adta le jelentkezését, és csaknem ezer főre tehető az összdelegáció létszáma.
Magyar szempontból Csollány Szilveszter szereplése jelenti a fő attrakciót, olimpiai bajnok tornászunk a tatai edzőtáborból "ruccant át” az ünnepségre, és rövid beszámolót tartott felkészüléséről.
"A verseny fontosságát jelzi, hogy ilyen korán még sohasem fogtunk ilyen kemény felkészülésbe, erősítésbe – magyarázta a versenyző. – Ez azért is van, mert edzőm, Vereckei István egy irreálisan nehéz elemet talált ki számomra. Bevallom, először azt hittem, megbuggyant, aztán minél többet gyakoroltunk kezdtem én is elhinni, hogy képes vagyok rá. Nagyon bízom benne, hogy öt ezüstérem után végre sikerül megszereznem a világbajnoki aranyat, ám ha ismét második leszek, az sem jelent szégyent. A Guinness-rekordok könyvébe talán beférek vele… Egy biztos, a csarnok szép, ám még szebb lesz, ha világbajnok leszek!”