Tíz évvel ezelőtt, 2011. február 25-én választotta meg klubelnöknek Kubatov Gábort a Ferencvárosi Torna Club elnöksége. Három hónappal korábban, a Nemzeti Sportnak adott interjújában a Fidesz országos pártigazgatója akkor még mint elnökségi tag értékelte Somogyi Zsolt kollégánknak a klub drámai helyzetét, jelezve, az ősi „Fradi volt, Fradi lesz...” kezdetű szurkolói dal második megállapítása veszélyben forog. Akkor így fogalmazott: „Felelőtlen ígéreteket biztosan nem teszek, de a klubban dolgozóknak is látniuk kell, ha nincs változás, egy év múlva közösen temethetjük el az egyesületet.”
A figyelmeztető üzenet célba ért, a rendteremtési szándékkal fellépő, addig jobbára pártpolitikusként ismert sportvezető rövidesen a klub első emberévé lépett elő.
„Személyes ambícióim nincsenek, mert csak egy vagyok a millió fradista közül – hangsúlyozta elnöki köszöntőbeszédében Kubatov Gábor, aki a Ferencvároshoz gyermekként a klub igazolt futballistájaként, később elkötelezett szurkolóként is kötődött. – Pénzt nem ígérhetek, hiszen egyetlen szponzor sem áll mögöttem, csak a tisztességem.”
A szponzorok helyzetét illetően utóbb jelentős változás történt, a klub stabil működtetéséhez feltétlenül szükség volt a szép számmal felsorakozó támogatók szerepvállalására. A Kubatov-évtized hosszú távú hozadéka a 23 704 néző befogadására alkalmas, 2014 augusztusában átadott stadion, a Groupama Aréna felépítése (a pálya a Puskás Aréna 2019-es átadásáig a válogatott otthonául is szolgált). Itt kell kiemelni a Fradi Múzeum kialakítását: a Ferencváros történetét, hagyományait ápoló és a stadionépületben bemutató intézmény méltó megjelenítője a klub szellemiségének. A szigorú beléptetési rendszer, a vénaszkenneres ellenőrzés és a klubkártyás azonosítás bevezetése a lelátói biztonságot volt hivatva szavatolni, és bár a Kubatov Gáborhoz kötődő újítás egyes szurkolói csoportokból heves ellenállást váltott ki, az évekig húzódó feszültséget sikerült kezelni, a ferencvárosi stadionban ma korszerű és kulturált körülmények között lehet mérkőzést nézni.
Ha a legnépszerűbb sportágról, a labdarúgásról beszélünk, a Ferencváros az elmúlt évtizedben az NB II 2000-es évekbeli sötét időszakát feledni igyekvő társaságból Európa elitjéig jutó csapattá erősödött, a Kubatov-éra három bajnoki címe (2016, 2019, 2020) és három Magyar Kupa-győzelme (2015, 2016, 2017) mellett az elért sikereket tekintve kimagaslik a csoportkörös szereplés az 2019–2020-as Európa-liga- és a 2020–2021-es Bajnokok Ligája-idényben – és közben más sportágakban is jelentős eredményeket ért el a klub (lásd infografikánkat). A válogatott Európa-bajnokságra jutása és Nemzetek Ligája-csoportgyőzelme révén is emlékezetes tavalyi futballősz ünnepi pillanata volt, hogy a selejtezőben a svéd Djurgarden, a skót Celtic, a horvát Dinamo Zagreb és a norvég Molde csapatát búcsúztató zöld-fehér együttes „elhozta” Budapestre a Dinamo Kijev mellett a legszűkebb élvonalhoz tartozó Barcelonát és Juventust (a magyar bajnok a hat meccsen egy pontot szerzett). A klubelnök a FradiMédiának adott évértékelőjében vonta le a tanulságot: „Ha azt akarjuk, hogy a Ferencváros mindig bekerüljön Európa legjobb huszonöt csapata közé, dupla költségvetés kell. A cél, hogy olyan költségvetésünk legyen, amellyel mindig oda tudunk kerülni. Mindig, mindig, mindig.”
Egy 2015-ös sajtótájékoztatóján a Ferencváros irányításával kapcsolatban a római filozófus, Seneca bölcsességére hivatkozott: „Tudnod kell, melyik kikötő felé tartasz, mielőtt be akarnád fogni a jó szelet, mely odarepít.”
Az elmúlt tíz év igazolta, a Ferencváros első embere ismeri a kikötőt.
KUBATOV GÁBOR A FACEBOOK-OLDALÁN EMLÉKEZETT MEG AZ ELMÚLT TÍZ ÉVRŐL
