Honvéd: nem mindenki elégedett a prémium mértékével?

Közeledik a bajnokság hajrája, május végéig már csak öt fordulót rendeznek az élvonalban, de továbbra is nyílt a versenyfutás a nemzetközi kupaindulást garantáló helyekért. A bajnok júliustól a Bajnokok Ligája-selejtezőben próbálkozhat, míg alaphelyzetben a Magyar Kupa-győztes mellett a bajnokság második és harmadik helyezettje az Európa-liga selejtezőjében szerepelhet (ha a bajnok és a kupagyőztes ugyanaz a csapat, vagy ha a kupagyőztes a bajnokságban a második vagy a harmadik helyen végez, akkor az El-selejtezőben az NB I negyedik helyezettje indulhat).

A Magyar Labdarúgó-szövetség az elmúlt években számos támogatással segíti nem csupán az élvonalbeli, hanem a másodosztályban szereplő együtteseket is. A klubok a társasági adó (tao) mellett a különböző reklámbevételekből, televíziós jogdíjakból is részesülnek, illetve az úgynevezett fiatalszabály betartásával is jelentős összeghez juthatnak, igaz, utóbbi ajánlott, nem kötelező érvényű. Mindemellett az MLSZ a kupagyőzelemért, továbbá a bajnoki címért, az ezüstéremért és a bronzéremért külön juttatásban részesíti a klubokat, s bár az összeg szigorúan titkos, információnk szerint a bajnok 180 millió forint prémiumot kap a szövetségtől. Matematikailag még hét csapat is az élen végezhet, gyakorlatilag azonban a Bp. Honvéd, Vasas, Videoton hármas a leginkább esélyes, esetleg még a Ferencváros reménykedhet.

A jelenleg listavezető Bp. Honvéd legutóbb 1993-ban nyert bajnokságot, vagyis érthető, ha a hajrában a labdarúgók hétről hétre feszült, kiélezett mérkőzéseket játszanak, ráadásul a dicsőség mellett jelentős összeghez is juthatnak, igaz, néhány játékos nincs megelégedve a pluszprémium mértékével. A hírek szerint a kispesti keret tagjai bajnoki cím esetén fejenként nagyjából egymillió forintban részesülnek, s bár a meghatározó játékosok nyilván többet kapnak az általában csak csereként pályára lépőknél, összességében nagyságrendileg 25 millió forint szétosztására van lehetőség.

Sok vagy kevés?

Kevés, ha hozzátesszük, hogy az egyik vidéki – a bajnoki cím megszerzésére már esélytelen – együttesnél aranyérem esetén 50 milliót osztott volna szét a vezetőség. Ugyanakkor sok, ha a mérleg másik serpenyőjét nézzük, azaz a pluszpénz tényleg csak bónusz.

„Különösképpen nem szeretnék reagálni a felvetésre, ez kizárólag a klub belügye – jelentette ki George F. Hemingway, a Bp. Honvéd elnök-tulajdonosa. – A játékosok minden szezon elején megkapják írásban, hogy az alapfizetésükön felül milyen premizálásban részesülnek. Ez a bajnokság elején ismét megtörtént, s a juttatást korántsem nevezném aprópénznek.”

Érthető a tulajdonos érvelése is, elvégre ha a bajnoki címre valóban 25 milliót különített el, döntéséből még nem következik automatikusan, hogy – az MLSZ-től az aranyéremért járó180 millióból – a fennmaradó 155 milliót zsebre teszi. Nyilván az éves költségvetésben felelőtlenség feltüntetni a szövetségtől kapott pluszpénzt, de a működtetés, létesítményfenntartás, utazási költségek fedezése, alapfizetések, célprémiumok, egyéb bérezések milliárdokat tesznek ki, nem mellékesen a labdarúgók júniusban és decemberben is megkapják juttatásukat, amikor nincs edzés, mérkőzés, felkészülés.

Összehasonlítva a hazai fizetési rátát a futballisták bérezésével, pontos információ hiányában is kijelenthető, az egymillió forint valóban bónusz, s meglehet, más klubnál többet kóstál a bajnoki cím, igazi magyaros hozzáállás a szomszéd kertjének vizslatása…