Mészáros Lajossal, a honi kosárlabda-szövetség szakmai alelnökével azért ültünk le beszélgetni, hogy Rátgéber László esete kapcsán aki, mint arról mi is írtunk, egyelőre nem kapott működési engedélyt tisztázzuk, pontosan mi is szükségeltetik ahhoz, hogy valaki vezetőedzőként dolgozhasson a magyar bajnokság legmagasabb osztályában.
A szakmai alelnök furcsállja, hogy amíg külföldön elismerik a munkáját, itthon gyakorta támadják miatta (Fotó: Árvai Károly)
A szakmai alelnök furcsállja, hogy amíg külföldön elismerik a munkáját, itthon gyakorta támadják miatta (Fotó: Árvai Károly)
Sokan felkapták a fejüket arra, hogy lehet az, hogy a női válogatott szövetségi kapitánya ilyen szigorú elbánásban részesül, miközben korábban, Király Sándor esete kapcsán éppen a túlzott engedékenységet, a licenc jogalap nélküli kiadását rótták fel egyesek a Magyar Kosárlabdaedzők Testülete elnökének, aki ugyancsak Mészáros Lajos. Most akkor hogy is van ez…? – Rátgéber Lászlónak azért nincsen még – és külön kihangsúlyozom, hogy még – licence, mert a feltételek között szerepel az, hogy minden külföldön szerzett diplomát honosítani kell a törvények szerint. Ez a honosítási eljárás van folyamatban – kezdte mondandóját a szakember, aki a beszélgetés előtt előhúzott a mappájából egy faxot, amely Antonio Comastól, az Európai Edzők Szövetségének elnökétől érkezett, és amely arról tanúskodik, hogy külföldön elismeréssel beszélnek az edzőképzés magyarországi rendszeréről. – Amikor ez lezárul, természetesen megkapja a licencet. – Adódik a kérdés: Rátgéber László idestova tíz éve dolgozik Magyarországon, hogyhogy éppen most kerül terítékre az ő diplomájának milyensége? – Azt nem tudom, miért került éppen most terítékre, és minek kapcsán került be a Nemzeti Sportba, nekem semmi közöm hozzá, de hangsúlyoznám, hogy a licencszerzési ügy nem Rátgéber-ügy. Itt szó sincs Rátgéber Lászlóról, egyszerűen arról van szó, hogy a külföldön megszerzett diplomákat a törvények értelmében honosítani kell, és ezt a honosítási eljárást az oktatási minisztériumnál kell kezdeményezni. Az oktatási minisztérium az a szerv, amely a törvény által fel van ruházva arra, hogy megvizsgálja a külföldön szerzett diplomák minőségét, szintjét, tartalmát, és ezek alapján ekvivalenciát állítson fel a magyar oktatási rendszerben megszerezhető diplomákkal. Semmi más nem történt, mint hogy a Magyarországon megszerzett diploma és a külföldön megszerzett diploma egyenlő elbírálás alá került, és a nálunk megszerzett diploma nem kerül hátrányba a határokon túl megszerzettel szemben. – Volt, pontosabban lehetett ilyenre példa a korábbiakban? – Természetesen, mivel eddig nem kellett honosítani a külföldön szerzett diplomát, így nem igazán lehetett tudni, hogy mi annak a tartalma. – Korábban miért nem kellett lefordíttatni, illetve honosítani a végzettséget igazoló papírokat? – Le kellett fordíttatni a diplomákat, hiteles fordítást kellett róluk készíttetni, és az illető ország szakszövetsége igazolta, hogy az állítása szerint ott végzett tréner valóban elvégezte azt a kurzust, amitől edző az edző. De mivel jelen pillanatban is folyik az oktatási reform, és kétezer-négytől ugye Magyarország is az Európai Unió tagjai közé fog tartozni, változtatnunk kellett, hiszen ha én elmegyek külföldre bármelyik országba edzőként dolgozni, az első az, hogy a Magyarországon megszerzett diplomámat nekem is honosítatnom kell. Ehhez a rendszerhez csatlakoztunk mi is kétezer-kettő január elsejétől. – Ezek szerint a sokat szidott hazai edzői licencrendszer teljesen EU-kompatibilisnek nevezhető? – A sokat szidottat azért idézőjelbe tenném, mert a nem sokak által, hanem egy-két ember által személyes érdekből szidott magyar edzői licencszerző rendszer kiállja a próbát bármely más európai ország licencszerző rendszeréhez viszonyítva. Magyarországon az edzői licenszerző rendszer három alappilléren nyugszik: az első a törvény által szabályozott szakirányú végzettség, ami nélkül senki sem működhet a sportágban még méltányossági alapon sem, a második az edzői gyakorlat, amelynek megkövetelése a végzettségek fokához van igazítva, a harmadik pedig a továbbképzéseken való részvétel. Ezt a három feltételt kell teljesítenie egy edzőnek, hogy különböző szinteken licencet kaphasson, mert természetesen más követelményeknek kell megfelelnie annak, aki az utánpótlással szeretne dolgozni, és másoknak annak, aki az NB I-ben kíván tevékenykedni. A rendszer úgy lett felépítve, hogy minél képzettebb edzők foglalkozzanak az élcsapatokkal, és a szabályzat mindig az aktuális évad előtt jóval elkészül, hogy az érdekeltek időben értesüljenek erről, tehát van idejük bőven a szabályzatban foglaltak teljesítésére. Rátgéber Lászlónak is volt.