A kontinensviadal csoportküzdelmeinek második fordulójában pénteken Magyarország a szintén athéni résztvevő Izlanddal találkozott, amely az első körben gigászi csatában kikapott Szlovéniától, és ezúttal is vesztesen hagyta el a küzdőteret. Az AB-ágon pénteken pihentek a csapatok.A sérült és pénteken kimaradó Nagy László, valamint az őt kezelő egészségügyi stáb kivételével nyugodtan, jól aludtak a magyarok péntekre virradóra. Nem is csoda, hiszen a cseheket hullámzó, olykor oktalan hibákkal tarkított játékkal is legyőzték. (Rastislav Trtik szövetségi kapitány szerint együttese csak addig kézilabdázott elfogadhatóan, amíg nem érvényesült a magyarok nagyobb tapasztalata.)
C-csoport, 2. forduló
A péntek délelőtti edzésen Skaliczki László – látván a pokoli szlovén–izlandi ütközetet – arra készítette fel tanítványait, hogy Izland, amely a legutóbbi Eb-n a negyedik helyen végzett, igen markásan védekezik, taktikáját többször megváltoztatja mérkőzés közben, és igyekszik a jobb oldalon kezdeményezni a támadásait. "Kulcskérdés lehet, hogy Stefanssont ki tudjuk-e kapcsolni úgy, netán még hatékonyabban, mint ahogyan a szlovénok tették" – vélekedett a mester. A mérkőzés első perceiben, amíg puhatolták egymás gyengéit a játékosok, az izlandiakról néhány friss információt és kulisszatitkot mondott el a Nemzeti Sportnak Ivar Benediktsson, a reykjavíki Morgunbladid című lap szakírója. A keret három Sigurdssonja közül a 140-szeres válogatott Dagur (Bregenz) éppen csak felépült az Eb-re súlyos combsérüléséből, amelyet három hete szenvedett. A csapat nagy tehetségére, a 20 éves, balkezes Asgeir Hallgrimssonra (Hakaur) már szemet vetett a Barcelona. A csapatát kitűnően motiváló Godmundur Gudmundsson szövetségi kapitány, a hajdani balszélső, aki a nyolcvanas években 238-szor szerepelt a válogatottban, roppant szigorúan fegyelmezi keretét, és állandó győzelmi kényszerben tartja játékosait, függetlenül az ellenfél erejétől, az úgymond reális esélyektől. Ez az elszántság látszott az izlandiak rajtján is, hiszen egy-egy góllal vezettek. A magyarok az alapos felkészítés után úgy vágtak a küzdelemnek, hogy tudták: vetélytársuk vezéregyénisége Sigfus Sigurdsson (Magdeburg), Gudjon Sigurdsson (Essen) és Stefansson (Ciudad Real), akikre az első pillanattól nagyon kell figyelniük. Rossz volt látni, hogy a szikrázó küzdelmet csak a tribünről szemlélhette Nagy és Mohácsi, akinek a keze rendre együtt mozdult pályán levő társaiéval. Talán két-három nap múlva ő is ott lehet a küzdelemben. Stefansson, aki a legnépszerűbb sportolók egyike Izlandon, büntetőből lőtt góllal mutatkozott be, de a csata elején nem jeleskedett, igaz, szorosan őrizték, és Szathmári is figyelt a kísérleteire. Főleg taktikai küzdelem folyt, amelyben a mieink mintha megfeledkeztek volna a kubai származású Garciáról, Díaz egykori válogatottbeli társáról. Közel sem láttunk annyi test test elleni, durva ütközést, mint a szlovén–izlandi mérkőzésen, itt mindkét csapat igyekezett kézilabdázni és nem pankrációt bemutatni. Főszereplővé vált a félidő közepéig Szathmári, aki halmozta a bravúrokat, és ezzel elbizonytalanította az északi bombázókat. Buday és Mocsai szintén remek formában küzdött, és úgy tűnt, Izlandból több erőt vett ki az egy nappal korábbi "háború", mint a mieinkből. A magyarok szempontjából félő volt, hogy Stefansson egy-egy fellángolása nehogy életre keltse az izlandi reményeket, ezért Skaliczki mester inkább időt kért, és kapust cserélt. A fordulatot azonban ezzel sem tudta megakadályozni, és háromgólos hátrányból fordított Izland. Egy-egy bírói tévedés is a mieinket hozta hátrányba, mégis az izlandiak reklamáltak többet – ki tudja, miért.
Díaz Ivo remekelt az izlandiak ellen, kilenc találattal járult hozzá a gyôzelemhez (fotó: Meggyesi Bálint)
Forrósodott a hangulat, a néhány száz magyar szurkoló hangja is megjött, és Díaz, valamint Pásztor lépett elő főszereplővé, míg a másik oldalon Garcia és Stefansson kápráztatta el csapata nyolc-tíz, Celjébe érkezett szurkolóját (tegyük hozzá, a szlovén közönség az északiak mellett állt, mégpedig saját csapata érdekei miatt). Egyik edző sem lehetett túlzottan elégedett sajátjaival, hiszen a közepesnél valamivel erősebb iramú találkozón támadásban és védekezésben egyaránt sok fegyelmezetlenség, pontatlanság fordult elő. Ennél csak az lehetett bosszantóbb, hogy a másik hibáit sem tudták mindig kihasználni az együttesek. A szünetben Andorka Sándor, az EHF bíróküldője elmondta, hogy szerinte eldöntheti a mérkőzést, hogy a mieinknek sikerül-e az izlandiak két kulcsjátékosát, Stefanssont és Sigfus Sigurdssont kikapcsolni a játékból. Klucsó Jenő volt nemzetközi kategóriás bíró hozzáfűzte, hogy az izlandiakból több erőt kivett a szlovénok elleni csütörtöki mérkőzés, és a magyarok érvényesíthetik jó erőnlétüket. A két hajdani kubai gólpárbajába a lehető legjobbkor szólt bele Laluska, Mezei és Iváncsik, és a csata csúcspontján az izlandiaknak Fazekas kapussal is meggyűlt a bajuk. "Nándi, Nándi!" – szólt a szurkolók kórusa, és a kapus valóban minden dicséretet megérdemelt. Díaz és Garcia különversenyében is a magyar állt jobban, akinek csapata immár hat góllal elhúzott. Buday a 47. percben a könyökére esett, de rövid ápolás után folytathatta a csatát. Szárnyalt, olykor sziporkázott a cserejátékosait is pályára küldő magyar válogatott, míg vetélytársa levegője lassan elfogyott. Az egységesebb, szellemesebb magyar együttes szinte önmagát múlta felül, de Izland – példásan küzdve – tetemes hátrányban sem adta fel. Drámai hajrá volt kilátásban, és a csúcsról leereszkedőben levő magyarok mestere kénytelen volt időt kérni. A hajrában főhőssé előlépő Mocsai góljaira Stefansson kapufákkal válaszolt, aztán Fazekas bravúrjait tapsolta meg a közönség, ám a magyarok támadásban eladott labdáival gyorsan indult az ellenfél, és feljött két gólra. Ekkor Buday trükkös hetesét hárította a kapus, aztán Iváncsik lőtt kapufát fél perccel a vége előtt. Ám Garcia is fölélőtt, Kertész pedig az utolsó másodpercben megadta a kegyelemdöfést Izlandnak. Magyarország két forduló után százszázalékos, és vasárnap Szlovéniával találkozik.
A magyar szövetségi kapitánytól azt kérdeztük, mi volt csapata titka a hajrában, amikor vészesen fogyott az előnye. – Rettentően akartuk ezt a győzelmet – válaszolta Skaliczki László –, és meg is szereztük, köszönhetően fantasztikus csapatszellemünknek. Mindig akadt egy-egy játékosunk, aki pluszt tudott hozzátenni a küzdelemhez, akár góllal, akár szerzett labdával vagy szenzációs védekezéssel, illetve védésekkel. Minden játékosom csak dicséretet érdemel, hiszen hatalmas csatában állta meg a helyét, méghozzá szenzációsan. Az izlandiak mesterét, Godmundur Gudmundssont arról faggattuk, hogy miért került nagy hátrányba csapata a második félidő derekán. – Sok erőnket kivette a frissebb magyarok nagyon lelkes játéka. Kulcsembereink nem regenerálódtak az előző napi mérkőzés után, és a cseréink sem váltak be.