Mielőtt a jelenre koncentrálunk az Eb nyitónapján, s lecsücsülünk a tévé elé a magyarfehérorosz kézilabda meccsre, érdemes egy kicsit elmerülni a múltban, mi is az, ami honfitársnőinket kötelezi. A női kézilabda Európa-bajnokságok históriája a sportág honi feltámadásának krónikája egyben. A kontinensbajnokságok születésekor, 1994-ben Németországban Magyarország egy tucatnyi év csendes pihenő után először hallatott magáról a világ színe előtt. Germániából Dániába szinte csak fölfelé vezet az út.

Nagyszabású konferenciára került sor a héten a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) Alkotás utcai épületében. A TF Továbbképző Intézete által szervezett tanácskozáson az Európai Unió sportra gyakorolt hatását, valamint a közelgő csatlakozás kapcsán szükséges magyar feladatokat tekintették át az egyes területek szakértői. Amit először az Európai Unió és a sport viszonyáról el kell mondanunk, az az hogy a közösség nem rendelkezik közös sportpolitikával, az unió intézményei közvetlenül nem szabályozzák a sportszférát.