Sok kérdő szempár meredt a játékvezetőkre az NBA legutóbbi játéknapján, különösen Indianapolisban és Los Angelesben. Az indianai keleti rangadó végén a bírók legalább tizenöt percig tanulmányozták videóról Jermaine O'Neal utolsó dobását, mielőtt megadták volna a Pacers győzelmét jelentő két pontot a Detroit kárára, miközben Los Angelesben az volt a nagy kérdés: hogyan juthat az egyik csapat 46 büntetődobáshoz, miközben az ellenfél csak héthez?

Claude Julien lett az idény első olyan szakvezetője, aki friss kinevezése után nem tudott győzelemmel debütálni a kispadon (23). A Montrealnál Michel Therrien örökébe lépő, semmiféle NHL-es edzői tapasztalattal sem rendelkező, kopaszodó tréner egy pontot ugyan máris szerzett, ám a hirtelen halálban gólt kapott a csapata  ami talán azért volt rettentően fájó a számára, mert éppen a Habs legnagyobb kanadai riválisa, a Toronto ütötte.

Valami hasonló zajlott vasárnap Melbourne-ben, mint hat és fél esztendeje az US Openen, Sampras és Corretja hőskölteménybe illő összecsapásán. Aki nem tudná, azt a meccset végül úgy nyerte meg Sampras a döntő játszma rövidítésében (ott ugyanis van olyan), és lett pár nappal később Flushing Meadows királya, hogy a csata vége felé közeledve félrevonult a pálya sarkába, és elhányta magát, annyira kiszáradt a párában.

Ria-ria, Hun-gá-ria!  üvöltötte teli torokból körülbelül harminc ember a céldobogó mellett. Nemzetiszínű tréningruhában, piros-fehér-zöldre festett bohócarccal, vagy éppen zászlóba burkolózva  mind-mind azért jöttek, hogy köszöntsék a 25. Dakar-ralin célba érkező két magyar párost.

Békésen csordogálnak a napok Kispesten, legfeljebb az okoz gondot a tabellán egyelőre utolsó helyezett csapatnál, hogy a Bozsik-stadion "legendásan rossz gyepszőnyege, továbbá az edzőpályák nem nagyon szeretik ezt az időjárást, így esetenként bizony nem lehet igénybe venni egyiket sem.

 Elképesztő, hogy most is milyen jókedvűnek tűnik. Mióta ismerem, ott az a kisfiús mosoly az arcán, aztán itt van ez a szörnyű hír a műtétjéről, meg a betegségéről, de a nevetés, a vidámság megmaradt. Vagy ez valamiféle álca?