– Elvitte Dél-Afrikába a DVD-gyűjteményét?
– Csak a legfontosabbakat. A legjobb játékosok legjobb alakításait.

– És ki a legnagyobb?
– Maradona! Ünnepelt sztár volt, aztán lecsúszott. Olyan játékos volt, aki képes lett volna meghalni a hazájáért. Az emberek kilencvenkilenc százaléka azt mondja róla, szemtelen és nagyképű. Én meg azt mondom, szórakoztató. Ha valaki átlát a mázon, észreveszi, hogy Maradona hihetetlenül jó futballista volt. A világ nem lát több Maradonát, az biztos. Soha többé.

– Csak Maradona-filmeket néz?
– Nem. Romário is lenyűgözött 1994-ben, pedig éppen nekünk, Hollandiának lőtt gólt. Az vigasztalt, hogy az oranje a későbbi világbajnoktól kapott ki. De emlékszem Szalenkóra, aki ötöt lőtt egy meccsen, meg a gólokat futószalagon gyártó Roby Baggio, Klinsmann kettősre is. Jó lenne a nyomukba lépni.

– Ki volt a legjobb holland játékos, akit világbajnokságon futballozni látott?
– Dennis Bergkamp. Tizennégy évesen felpörgetett az 1998-as világbajnokság. A Feyenoord ificsapatában játszottam, és elképedtem, amikor megláttam Dennist varázsolni. Az Argentína elleni negyeddöntőt édesapámmal és két barátommal néztem a tévében, és szomorkodtam, milyen gyengén muzsikál Bergkamp. Sokat vártunk tőle, de egy ideig semmi sem jött be neki. Aztán a hajrában óriási gólt rúgott, mi meg magunkból kivetkőzve ordítottunk.

– Más kedvence nem is volt?
– De! Zinedine Zidane-t is nagyon szerettem, különösen a felfogása miatt. Ő volt a mester, amit a pályán is éreztetett. Sok futballista képes különleges dolgokra. Van, aki remekül cselez, van, aki kiválóan passzol. Zidane mindenben a legjobb volt. Senkinek sincs hét csodafegyvere, csak Zidane-nak. Jólesett, hogy amikor Európa-válogatottat toborzott, engem is meghívott.

– És amikor lefejelte Materazzit a legutóbbi vb-döntőben?
– Tíz percig nem jutottam szóhoz. Mi már kiestünk a portugálok ellen, én Spanyolországban nyaraltam a családommal. Tévén néztem, és megértettem, amiért lefejelte Materazzit. Nem tudtam elítélni, sőt. Egy ilyen mozdulat nem tehet tönkre egy egész pályafutást. Nálam Cruyff-fal, Pelével, Maradonával és Van Bastennel van egy szinten.

– Maradona, Romário vagy Zidane nyomába léphet?
– Álomnak jó. Egy álmom már valóra vált, kétezer-hatban lejátszottam az első világbajnoki meccsemet, és még gólt is rúgtam. Elefántcsontpart ellen Robben is el akarta végezni a szabadrúgást, de én voltam a gyorsabb. Morgott, aztán egy másodperc múlva a nyakamban volt. Utána kiestünk, ami fájt, de ha csak magamra gondolok, elégedett lehetek a tornával.

A TELJES CIKKET A NEMZETI SPORT VASÁRNAPI SZÁMÁBAN OLVASHATJA EL!