Szlovénia második vb-jére utazhat

Hazai környezetben megszerzett egygólos előnyét próbálta megőrizni az orosz válogatott Szlovéniában, míg az akkor vesztes csapat idegenben szerzett góljában bízhatott leginkább. No meg persze saját közönségében és a Luzsnyikivel ellentétben nem műfüves hazai pályában. Guus Hiddink kellő önbizalommal felvértezve várta a találkozót, amelyre az adott alapot, hogy eddig minden válogatottjával vb-n szerepelhetett – 1998-ban Hollandiával, 2002-ben a társrendező Dél-Koreával, 2006-ban Ausztráliával –, másrészt a támadófutballt erőltető oroszok a selejtezők során minden idegenbeli mérkőzésükön eredményesek voltak, gólt is csupán a németek elleni vesztes hazai összecsapáson nem szereztek.

A szlovéneké volt az első lehetőség, a negyedik percben a vendégvédelem asszisztálása mellett Novakovic előtt adódott lövőhelyzet, Akinfejev azonban biztosan fogta a labdát. Két perccel azután, hogy Zsirkov begyűjtötte az első sárga lapját, Ignasevics veszélyeztette a kaput, kis szépséghiba, hogy a sajátját. Az orosz kapus tehetetlen volt, de nem került előnybe a vendéglátó, pedig a balról belőtt labda után közel állt hozzá, a kapufa azonban ezúttal a vendégeken segített.

A 17. percben az igen aktív Novakovic kapott remek labdát Dedictől, ismét megcélozta a kaput, Akinfejevnek azonban ez a hárítás sem okozott sok gondot. A 22. percben az első találkozón duplájával nyerőembernek bizonyuló Biljaletgyinov is besárgult: a vendégek középpályása Jokicot szerelte keményen.

Érett a szlovének gólja, legalábbis jóval többet tettek a vezetést megszerzéséért, mint az előnye megtartására berendezkedő vendégek, akiknek szövetségi kapitánya hiába ígért támadófutballt, abból a pályán vajmi kevés köszönt vissza.

Még a szünet előtt siker koronázta a szlovén erőfeszítéseket, mezőnyfölényük góllá érett. A 44. percben Dedic lövése utat talált Akinfejev hálójába: egy jobbról beemelt labdára négyen is mozdultak – két védő és két támadó –, a gólszerző előrenyúló lába, karatéból lopott mozdulata gólt ért. 1–0

 

Előny a szlovéneknél, akik a szünetben vb-résztvevőknek érezhették magukat. Az oroszoktól a folytatásban jóval többre volt szükség, ha júniusra kötöttségekkel járó programot óhajtottak maguknak.

Dedic okozott némi zavart a fordulás után, de az oroszok jóval motiváltabban kezdtek a második felvonást, mint az elsőt. Kiegyenlítődött a játék, a 63. percben Zirjanov adta meg magát könnyen Jokic szorításában, de ebből az ígéretes szabadrúgásból sem lett semmi.

Aztán eljött a 66. perc, és roppant nehéz helyzetbe kerültek az oroszok: Kerzsakovot kiállította a játékvezető! Handanovic hatástalanította Gyenyiszov bal oldali élesen belőtt labdáját, de az érkező Kerzsakov igen indolens módon odacsúszott a kapusnak, majd a földön fekve még rúgdosta is egy keveset, amiért a játékvezető a piros lapot mutatta fel az oroszok játékosának. Volt is haddelhadd a felek részéről, ki ezt, ki azt sérelmezte, még a szlovén kapusnak is becsúszott egy sárga lapos figyelmeztetés.

 

A hajrában a házigazdák kihasználva emberelőnyüket nyomást alatt tartották az oroszokat, amelyben benne volt az előnynövelés, egyben győzelmük és továbbjutásuk bebiztosítása, másfelől viszont az ellent tartották távol saját kapujától, amely ugyancsak nem éppen hátrányos taktikai megoldás.

A hosszabbítás második percében újabb orosz játékos jutott a kiállítás sorsára: Zsirkov egy véleménye szerint lassú szlovén cserét próbált meg egy kis lökéssel gyorsítani, de a norvég játékvezető nem értette a tréfát, és kiállította a második vendégjátékost is.

Miután az eredmény már nem változott, Szlovénia 2002 után másodszor utazhat világbajnokságra. Az elsőn nem sok siker koronázta kísérleteiket, mindhárom mérkőzésüket elvesztették.

Az Eb-bronzérmes oroszok pedig lemaradtak a vb-ről, biztató előjelek és jó csapatuk ellenére. Hiddink pedig ezúttal szokásától eltérő karosszékből nézi majd a tornát, ha csak valamelyik vb-résztvevő az elkövetkezendő hónapokban le nem csap rá, bár erre nem sok esély látszik…