Az operációs igazgató a német Süddeutsche Zeitung online kiadásának nyilatkozott a feszült ukrán belpolitikai helyzettel kapcsolatban. A hírek szerint Németország és Spanyolország is jelezte, hogy adott esetben szívesen megrendezné a tornát, Kallen szerint azonban ilyen fajta beugrásra nincs lehetőség az idő szorítása miatt, és jelenleg amúgy sem kell a halasztástól tartani. Azt viszont elárulta, hogy az UEFA rendelkezik vészforgatókönyvvel, ez alapján ha túl veszélyesnek ítélnék meg az ukrajnai rendezést, akkor egy másik évre halasztanák az Eb-t.
Wolfgang Niersbach, a német szövetség (DFB) elnöke egyébként szintén nem lát rá esélyt, hogy beugróként meccseket rendezzenek.
„Csak egy másodpercre vetődött fel bennünk ez a lehetőség, az ukrán emberek megérdemlik az Európa-bajnokságot – mondta Niersbach, aki az Eb lehetséges bojkottját sem tartja jó ötletnek. – Az összes vezető egyetért abban, hogy az Európa-bajnokság bojkottjával csak annyit érnénk el, hogy jelentősen megsértenénk az ukrán népet.”
Néhány napja látott napvilágot a hír, miszerint a német kormány a küszöbönálló Európa-bajnokság ukrajnai részének politikai bojkottját tervezi a Julija Timosenko volt ukrán kormányfővel szembeni bánásmód miatt. Ukrajna mostanában finoman fogalmazva nem a világ legbiztonságosabb országa, Dnipropetrovszkban például a múlt héten négyszer robbant szemetesekbe rejtett pokolgép, amelynek következtében tizenöten sérültek meg.
A világ legnagyobb emberi jogi szervezete, az Amnesty International (AI) szerint a rendőrbűnözés is veszélyt jelent a futballturistákra. Az AI több esettanulmányt ismertet hétoldalas jelentésében, közölve: a bemutatott incidensek – amelyek végletesen brutális rendőri fellépések különböző eseteit dokumentálják – példázzák, hogy a jelenlegi rendszer milyen mértékben teszi lehetővé a gyakorlatilag akadálytalan rendőri bűnözést Ukrajnában.
