Sztálin, Maléter és a szegedi sportszázad – Endreffy Lóránt emlékezete

Vágólapra másolva!

2022.10.12. 08:02

Címkék

Tíz évvel ezelőtt hunyt el Endreffy Lóránt, a szegedi közélet ismert, elismert alakja. Az ötvenes évek szegedi sportszázadának regénybe illő sorsú parancsnoka hagyta az utókorra a Szegedi Honvéd írásos dokumentációját, amely immár sajátos művelődéstörténeti érték. A korszakot, a sportszázadot, Endreffy Lóránt feledhetetlen figuráját idézzük most meg.

A minden mindennel összefügg tételét már a görögök is megfogalmazták. A kicsitől a nagyig vezető összefüggés tanulságait egy angol népdal fogalmazta meg: „A szög miatt a patkó elveszett, a patkó miatt a ló elveszett, a ló miatt a lovas elveszett, a lovas miatt a csata elveszett, a csata miatt az ország elveszett… Máskor verd be jól a patkószöget!”

Az amerikai James Gleick következtetése lényegre törőbb: „Egy pillangó Pekingben meglebbenti a szárnyát, és a következő hónapban vihar támad New Yorkban.”

Csáki Béláék élvonalbeli bajnoki mérkőzésein nem csak a Tápé felőli lelátó telt meg nézőkkel

Sztálin generalisszimusz Moszkvában lebbentette meg a szárnyát: 1948. június 27-én kipenderítette a Kominternből a láncos kutya Tito marsall Jugoszláviáját. A Szegedi Baross Gábor Gimnázium egykori éles eszű diákja, Rákosi Mátyás (tanára, Babits Mihály minősítése: stréber) azonnal kapcsolt. Bitófára küldte fő vetélytársát, Rajk Lászlót és jelentős katonai erőt vont össze a déli határnál. A Szeged és Ásotthalom térségében épített vasbetonbunkerekből álló magyar Maginot-vonal a GDP huszonöt százalékát emésztette föl.

A negyvenes évek végére kiépült diktatúra a fegyveres testületek klubjait a rendszer kegyeltjeivé tette: az ÁVH az MTK-t, a Belügyminisztérium az Újpestet szemelte ki, míg a néphadsereg 1949. december 18-án, Sztálin 71. születésnapján bekebelezte, majd Honvéd néven világhírűvé fejlesztette a Kispesti AC-t. A hadsereg déli szárnyának megerősítésével a Szegedi Honvéd SE presztízse is megnőtt. A Moszkvában keltett pillangóeffektus 1950. május 2-án hatott a Tisza-parti városban: élsportolók, válogatott játékosok elhelyezésére megalakult a sportszázad.

1990. június 2-án Szegeden a sportszázad megalakulásának 40. évfordulóján rendezett baráti találkozón a kispesti különítmény együtt ünnepelt. Az álló sorban jobbról: Machos Ferenc, Kovács János és a szemüveges Kalocsay edző jobbján mosolygó Macsali Gyula egyaránt a Bp. Honvéd bajnokcsapatában teljesedett ki, míg mesterük az 1939–1940-es idényben futballozott Kispesten

A tíz szakosztályt foglalkoztató vidéki csúcsegyesület központi akarattal megerősített labdarúgócsapata 1950 őszén az NB II Déli csoportjának bajnokaként osztályozó mérkőzések sikeres megvívása árán jutott fel az élvonalba, amelyben Polyák Gyula edző irányításával újoncként a tizedik helyen végzett. Az együttes lendülete a következő években is tartott: 1952-ben tizenegyedik, a Magyar Népköztársasági Kupában elődöntős lett. Aztán 1953-ban dr. Kalocsay Géza kezébe került a kormánykerék, a vele megszerzett 23 pont eredményezte a bravúros nyolcadik helyezést. A minősítés hiteléül: az ötvenes évek első felében a tizennégy csapatos NB I a világ legszínvonalasabb bajnokságai közé tartozott. Minden idők egyik legjobb szegedi futballcsapata a csúcson búcsúzott: az 1953. évi bajnokság utolsó fordulójában, december 6-án a Szegedi Honvéd 0:1-es félidő után 4:1-re legyőzte a Bp. Dózsát Csáki Béla két, valamint Cziráki József, Machos Ferenc góljával (a Dózsáét Aspirány Gusztáv szerezte).
Három diadalmasnak mondható idény után a város vezetősége december 21-én a helyi Nemzeti Színházban rendezett ünnepségen jelentette be, hogy a Honvéd sportolói a jövőben a Haladás színeiben versenyeznek. Már aki… A labdarúgók közül Machos Ferenc és Macsali Gyula a Bp. Honvédban, Sipos István és Mednyánszky Rudolf a Csepeli Vasasban, Palotai János a Győri Vasasban folytatta pályafutását. A meggyengült Haladás 1954-ben könnyűnek találtatott az élvonal mérlegén és kiesett…

Ez azonban már egy másik történet.

FELSŐSZELÉTŐL A FÖLDALATTI SZEGEDIG
1920	A Kodály Zoltán Galántája melletti Felsőszelén február 16-án megszületett Endreffy János evangélikus lelkész Lóránt nevű fia.
1930	A Pozsonyi Állami Magyar Reálgimnáziumban megkezdi középiskolai tanulmányait, nyolc év múltán érettségizik.
1938	Magyarországra szökik és a Ludovikán folytatja tanulmányait.
1942	December 6-án, Horthy Miklós névnapján barátjával, Maléter Pállal (1917–1958) hadnaggyá avatják.
1944	A keleti fronton, a galíciai Kolomeában fogságba esik. Az őt kihallgató orosz páncéloshadnagy tolmácsa, egyben verőembere egy rendfokozat nélküli emigráns magyar, bizonyos Farkas Mihály.
1944–1948	Négy évet tölt egy Arhangelszk környéki fogolytáborban, Orankiban.
1949	Nagyszabású május 1-jei ünnepség a Hősök terén. Farkas Mihály honvédelmi miniszter, hadseregtábornok, Rákosi Mátyás társaságában nézi, amint Endreffy százados csapata élén, kifogástalanul veri a díszlépést.
1950	Maléter Pál kinevezi a szegedi sportszázad parancsnokává.
1953	A sportfőhatóság decemberben megszünteti a Szegedi Honvédot, a sportolók a helyi Haladásban folytatják pályafutásukat, Endreffy százados leszerel, és a Szegedi Egyetem anyaggazdálkodási osztályán helyezkedik el.
1956	Az egyetem forradalmi bizottságának tagjaként november 3-án Budapestre utazik, és a Parlamentben tárgyal Maléter Pállal.
1957	Júniustól a Csongrád megyei Építőipari Vállalat cserépkályhás segédmunkásaként, később mestereként építi a szocializmust.
1963	Rehabilitációja után visszatér korábbi munkahelyére.
1970	A Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán vállal munkát, onnan vonul nyugdíjba 1980-ban.
2012	Szeptember 27-én befejezi földi pályafutását, október 12. óta a föld alatti Szeged belvárosi temetőjének lakója.