Képes Sport
HOLMÁR ZOLTÁN 2020.10.09 13:49 Frissítve: 2020.10.09 16:43

Kállay a kormánynál – egy autóversenyző magyar miniszterelnök története

Dr. nagykállói Kállay Miklós földművelésügyi miniszter volt (1932–1935), mielőtt a Magyar Királyság 34. miniszterelnökének nevezték ki (1942–1944), és a külügyminiszteri pozíciót is betöltötte (1942–1943). Azt kevesen tudják, hogy még Szabolcs vármegye főispánjaként ő alapította az első vidéki automobilklubot, és az első hazai hosszú távú túraversenyen maga is indult Fiat 519-esével.

 

Kállay Miklós volt az 1932-ben megalakult Gömbös-kormány földművelésügyi minisztere, képünkön az álló sor jobb szélén látható (Forrás: Kállay Kristóf)

Korunk technikai forradalmának egyik jelképe az automobil, amely iránt a XIX. század végétől Magyarországon is élénk érdeklődés mutatkozott. Hazánkba Hatschek Béla optikus műszerész hozatta be az első gépkocsit 1895-ben, amelynek megjelenése jelentős visszhangot keltett a sajtóban. Ezt követően Magyarországon egyre több gépkocsi került forgalomba: számuk 1900-ban az 50 darabot is meghaladta, így tulajdonosaik gondolhattak arra, hogy érdekszervezetet alapítsanak. Nem sokkal a világ első automobilklubja, az 1898-ban létrehozott Automobile Club de France után, 1900. november 30-án a Magyar Automobil Club (MAC) is megalakult. Ettől kezdve a magyar autózás története összeforrt a klubéval.

A Tiszántúli Automobil Club (TTAC) emblémája

A klub jelentőségét mutatta, hogy az uralkodó határozata nyomán 1911-től felvette a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) nevet. Az első világháború kitörése megakadályozta a fejlődést: a KMAC tevékenysége, a klubélet megszűnt, a gépkocsikat a háború szolgálatába állították. A világégés után a KMAC tagja lett az Autóklubok Nemzetközi Szövetségének (AIACR), vezetőségében egyre nagyobb szerepet kaptak az arisztokraták, gyárosok, bankárok, a gépkocsi elterjedésének és népszerűségének hatására sorra alakultak meg a vidéki klubok. Közülük az első a nyíregyházi székhelyű Tiszántúli Automobil Club (TTAC) volt: 1925. december 29-én jött létre Nyíregyházán a későbbi magyar miniszterelnök, akkor még Szabolcs vármegye főispánjaként ténykedő Kállay Miklós (1887–1967) kezdeményezésére.

 

Az új klub megalakulását a Szabolcs vármegyei automobilsport lendülete és fiatalos kezdeményező ereje inspirálta, s az alapítók Szabolcsvármegyei Automobil Club (SzAC) néven tervezték létrehozni. A szomszédos Hajdú vármegye „autózó sportközönsége” még a klub szervezésének fázisában jelezte, szívesen csatlakozna, így a hajdúságiakkal folytatott tárgyalások eredményeképpen a két vármegyére kiterjedő szervezet végül a Tiszántúli Automobil Club (TTAC) nevet vette fel. Az alakuló közgyűlésen a TTAC hivatalos lapjaként az „Autó”-t fogadták el, székhelyének Nyíregyházán a Városháza földszinti részén található, a Zrínyi Ilona utca 2. szám alatti irodahelyiséget jelölték ki.

A TTAC agilitását mutatja, hogy már a következő évben, 1926. október 10-én megrendezte a sportegyesület első nagy túraversenyét. Az egynapos túra Debrecenből indult és 205 kilométer hosszú útvonalon vezetett Nyíregyházáig. A gépek verseny közben is érintették Nyíregyházát, s továbbhaladva Rakamaz irányába abszolválták a 14 kilométeres gyorsasági etapot. Innen a festői Tisza-töltésen át következett Telektanya, a túra ebédállomása, majd Berkesznél a 4.5 kilométeres homokpróba. A TTAC eredetileg szélesebb keretek között lebonyolított háziversenyre gondolt, de a kiírásból így is országos viadal lett, mondhatnánk, nemzetközi, mert a német Ernst-Günther von Wentzel-Mosau báró kifejezetten erre az eseményre érkezett Mercedes gépkocsijával Magyarországra, emelve a tiszántúli egyesület pozícióját. Az Autó című újság is elismerően nyilatkozott a német báróról, aki „hivatása magaslatán állott, gyönyörű tempóban vitte a kompresszoros Mercedes-kocsit és hasonlóképpen pompásan végzett a gyorsasági versenyt kővető homokpróbán is”.

Kállay Miklós a Fiat 519-es versenyautójában 1926-ban (Fotó: Autó)

A debreceni Bika Szálló volt a verseny központja, s egy nappal a rajt előtt itt gyűlt össze a sportbizottság Kállay Miklós elnöklete alatt. Másnap reggel háromnegyed 5 órakor sorakozott fel a 34 motorkerékpár és 38 autó a tüzérlaktanya előtti téren, ahol két hatalmas pózna között volt kifüggesztve a startszalag. A klub elnöke, Szabolcs vármegye főispánja, Kállay Miklós is beült Fiat 519-es gépkocsijába, s az összegyűltek lelkes éljennel indították útnak. Wentzel-Mosau rajtját „Hoch” kiáltások kísérték, a KMAC vezértitkára, Szelnár Aladár – aki először vett részt pilótaként automobilversenyen – nagy tapsot kapott a start közönségétől. Az ismert arcok közé újak is vegyültek: Wolfner András, Delmár Walter, s a mezőny egyetlen női tagja, Delmár Walterné – mindannyian Steyr versenyautóban ültek.


Kállay Miklós főispán a TTAC elnökeként (Fotó: Autó)

A gépek jó tempóban indultak el Hajdúsámson irányába, s Nyírmihályditól szinte nyílegyenes úton haladtak. A Nagykálló utáni egyenes vitt be Nyíregyházára, amelyen csak átfutottak a versenyzők. A város határától nem messze kezdődött el a 14 kilométeres gyorsasági etap pályája, amelyet a motorok és automobilok meglepően jó eredménnyel abszolváltak. A 14 kilométeres gyorsasági versenyt 5 perc 53 másodperccel és 142.5 kilométer per órás átlagsebességgel Delmár Walter nyerte meg Steyr kocsijával, maga mögé utasítva a Mercedest vezető Wentzel-Mosaut. A dobogó harmadik fokára az Austro-Daimler versenyzője, Szini János állhatott fel, a negyedik helyre Wolfner András ért be a Steyrrel. A Fiattal versenyzők leginkább a középmezőnyben maradtak: közülük a 9. helyre gróf Vay László, a 13. helyre Szelnár Aladár, a klub elnöke. Kállay Miklós karburátorhiba miatt csak a 23. helyre futott be. Ennek ellenére az Autó című újság tudósítója a következőképpen jellemezte a klubelnök szabolcsi főispánt: „Vezetői készsége éreztette hatását úgy a sík, mint a homokpróbánál. Sajnálatos módon kiválóan indult teljesítménye időben nem nyerhetett kifejezést, mert a cél előtt karburátor-zavara támadt és az átlagrontó késedelmet már nem lehetett kellőképpen behozni. Teljesítménye így is nagyon szép. Mi, akik közelről figyelhettük meg munkáját, csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatunk kormánykezeléséről.”   Az egyetlen női pilóta, Delmár Walterné a 26. lett, néhány másodperccel lemaradva Kállay Miklós mögött.

A célba érés (Fotó: Autó)

A gyorsasági verseny után a résztvevők Vencsellő irányába folytatták útjukat, majd Tiszabercelen, Paszabon és Nagyhalászon keresztül Telektanya felé haladtak, ahol két óráig tartott az ebédpihenő, majd ezután folytatták útjukat Dombrád, Tiszakanyár és Kékcse mentén Kisvárda felé. A mezőnyt Berkeszen 4.5 kilométer hosszú nehéz, buckás terep várta, ahol sor került a homokversenyre. Délután 2 órakor elsőként Kállay Miklós vágott neki a homoktengernek Fiat 519-es kocsijával, utána következett báró Wentzel-Mosau kompresszoros Mercedese.

A homokverseny győztese a gyorsasági etap harmadik helyezettje, Szini János lett, aki Austro-Daimler gépével cirkuszi akrobatákat megszégyenítő bravúrral vágta át magát a homokbuckákon 4 perc 49 másodperc alatt. Delmár Walter ezúttal a második helyre tudott befutni 5 perc 2 másodperces idővel. A német Wentzel-Mosau is rontott korábbi eredményéhez képest, csak negyedik lett. Kállay Miklós viszont javított, a 7. helyen végzett a Fiat 519-essel, ahogy Szelnár Aladár is jobb eredményt elérve lett 10. a mezőnyben.

Az eredményhirdetésre a nyíregyházi Korona Szálló dísztermében került sor, itt nyújtotta át a versenyzőknek Kállay Miklós, a TTAC elnöke Marton Gyula klubtitkár segédletével a díjakat. Mivel hatalmas érdeklődést váltott ki az 1926. évi Rakamaz–Nyíregyháza gyorsasági verseny, a TTAC elhatározta, hogy a következő esztendőben is megrendezi a hosszú távú viadalt, s 1927. június 19-én az előző évinél is nagyobb számban álltak starthoz a magyar és a nemzetközi versenyzők. Ezt követően még számos túraverseny megrendezésére került sor, de a gazdasági válság egyre jobban éreztette hatását, s 1931 után a TTAC már nem tudott futamot szervezni és indítani. A klub azonban a második világháborúig működött.

Az 1942-ben megalakult Kállay-kormány (Forrás: Kállay Kristóf)

 

(Cikkünk szerzője, dr. Holmár Zoltán, az 1993-ban létrehozott nyíregyházi Kállay Gyűjtemény történésze. A fotók forrása az Autó című folyóirat, amely 1922 és 1938 között a Királyi Magyar Automobil Club hivatalos lapja volt.)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2020. október 3-i lapszámában jelent meg.)

 

2020.11.20 11:04:30

Egyéb autó-motor nemzetisport.hu

Harmincéves jubileumát ünnepli Magyarország piacvezető autókereskedése. (x)

PR
2020.10.16 16:53:52

Egyéb autó-motor TÓTH ANITA

„Az, hogy ebből a kis faluból kilépve értem el sikert, még inkább felértékeli az egész történetet.”

2020.10.09 09:40:30

Egyéb autó-motor HOLMÁR ZOLTÁN

Kállay Miklós miniszterelnökként és túraautó-versenyzőként is biztos kézzel fogta a kormányt.

2020.10.09 11:29:56

Egyéb autó-motor TÓTH ANITA

A magyar versenyző Szlovákiában visszatér a rajtrácsra, és címvédőként a dobogós helyekért akar küzdeni.

2020.09.01 16:31:29

Egyéb autó-motor nemzetisport.hu