Malisse hét évet várt első ATP-trófeájára

Könnyed mozgása leginkább Federeréhez hasonlítható, tudásban sem marad el sokkal az imént említett klasszisoktól, mégsem hallottunk róla túl sokszor. Az igazán fontos mérkőzéseket, a legjobbak elleni csatákat - vagyis amikor a játéktudáson kívül "pszichológiára" is szükség van - rendre ő bukta el.

Wimbledonból van egy elődöntője (2002), a többi Grand Slam-tornán még negyeddöntőbe sem jutott, erre mondhatnánk, egyhetes teniszező. De még csak az sem, jellemző adat, hogy 1998 óta íródó profipályafutása első hat ATP-döntőjét elveszítette; ilyet egyébként ritkán látni, bár a már visszavonult Cédric Pioline-nak kilenc finálét "sikerült" elbuknia, mire végre révbe ért. Malisse-nak a hetedik címmérkőzés hozta meg az áttörést.

"Úgy mentem fel a pályára, hogy itt most mindegy, mi történik, nem az a lényeg, hány döntőt veszítettem el eddig, hanem az, hogy nyugodt tudjak maradni. Ez végül sikerült is - és most határtalan elégedettséget, megnyugvást érzek" - mondta felszabadultan a 24 éves belga teniszező, miután megnyerte a Delray Beach-i ATP-viadalt, amelyen egyébként két döntőt is elbukott már. Malisse 8:6-ra behúzta az első szett rövidítését a cseh Jirí Novák elleni fináléban, és érdekes módon a sokkal rutinosabb cseh volt az, aki a másodikban megremegett: egy kettős hibával elveszítette az adogatójátékát, és itt el is dőlt a meccs sorsa.

Delray Beachtől délre, a chilei Vina del Marban hiába várta a helyi közönség, hogy a nagy kedvenc, a párosban olimpiai bajnok Fernando González megnyerje a tornát, a Roland Garros-bajnok Gaston Gaudio túl nagy falatnak bizonyult a számára; Gaudio a legutóbbi 29 salakpályás mérkőzéséből 26-ot megnyert, a párizsi Grand Slam-verseny óta viszont ez az első tornagyőzelme. ---- E ---- &