Egy hajrában esett öngóllal nyert a Rijkaard-csapat

Az első igazán veszélyes helyzet a 14. percben alakult ki, amikor Deco adott be a jobboldalról egy szabadrúgást és a rövidre emelt labdába Márquez csúsztatott bele. A labda a bal oldali kapufán csattant.

Óriási mezőnyfölényben futballozott a hazai gárda, a labdabirtoklási mutató nagyjából 75-25 százalék volt a javukra.

Mindez azonban csak meddő fölényt jelentett, helyzetekkel, a gól ugyanis elmaradt. A befejezésekben a hazaiak részéről rendre hiba csúszott, de dicsérhettük a magabiztosan védő vendégkapust, Moyát is.

A vendégek még véletlenül sem jelentettek veszélyt Valdés kapujára, így derült égből villámcsapásként érte a Nou Camp közönségét, amikor a 30. percben Jonás büntetőt harcolt ki.

A mallorcai támadó már eltolta a katalán kapus mellett a labdát, amikor a vetődő hálóőr kézzel az ellenfél lábához ért. A tizenegyesnek a sértett futott neki és rosszul helyezett, nem túl erős lövését a jó irányba vetődő Valdés kapus mellre(!) fogta. A katalán kapus harmadik büntetőjét hárította a bajnokságban.

A második félidő az elsőben látott koreográfia szerint zajlott: Rijkaard edző éppen ezért cserékkel próbálta frissíteni csapatát és megtalálni azt a felállást, amely eredményes is tud lenni. Jött Xavi és Saviola, a győztes találat végül utóbbi érdeme. Még akkor is, ha hivatalosan Navarro öngóljaként könyvelhettük el a gólt.

Xavi szabadrágásből ívelt be a kapu elé, Márquez fejese egy vendégvédőről Saviola elé került, aki a hosszúoldalon rögtön kapura fordult. Az argentin közeli kapáslövése a kapufáról pattant vissza, éppen tehetetlen Navarro lábára, onnan pedig a vendégkapuba.

A Barcelona így 59 pontjával a forduló után is meg tudta őrizni vezető helyét a tabellán. A katalánok a 17. bajnoki győzelmüket húzták be a szezonban, a 12-t a Nou Campban, ahol még veretlenek.

A Mallorca 36 pontnál maradt, méghozzá a 14. helyen: 14-szer kaptak ki, kilencedszer vendégként.