Labdarúgás: „A zene és a futball örök” – interjú Gaizka Mendietával

BORBOLA BENCEBORBOLA BENCE
Vágólapra másolva!
2021.02.13. 09:04
null
Gaizka Mendieta a profi futball nélkül is boldog életet él
A Valencia és a spanyol válogatott korábbi csillaga, Gaizka Mendieta Londonban él, hódol a szenvedélyének, és arra is válaszolt, kit tart minden idők legjobb csatárának.

 

– Keveri még a zenét?
– Labdarúgóként is imádtam a zenét – felelte a Nemzeti Sport kérdésére a 46 esztendős Gaizka Mendieta, aki pályafutása nagy részét a Valencia együttesében töltötte, megfordult a Lazióban és a Barcelonában, majd 2008-ban az angol Middlesbrough együtteséből vonult vissza. – Sajnos sokkal kevesebb időm van a lemezek forgatására, mint amennyit szeretnék. A járvány előtti időszakban sok születésnapi vagy családi eseményen kevertem a zenét, sőt klubokban és fesztiválokon is felléptem.

NÉVJEGY: GAIZKA MENDIETA

Született: 1974. március 27., Bilbao
Nemzetisége: spanyol
Posztja: középpályás
Válogatottság/gól (1999-2002): 40/8
Klubjai profi játékosként: Castellón (1992), Valencia (1992-2001), Lazio (2001-2004), Barcelona (2002-2003 - kölcsönben), Middlesbrough (2003-2004 - kölcsönben; 2004-2008)
Legnagyobb sikerei:
2x Bajnokok Ligája-döntős (1999-2000, 2000-2001),
Intertotó-kupa-győztes (1998), Király-kupa-győztes (1998-1999), spanyol Szuperkupa-győztes (1999), angol Ligakupa-győztes      (2003-2004)

– DJ-ként is ismerik már?
– Elfogadtam, hogy az embereknek rólam továbbra is a labdarúgás jut először az eszükbe. Nekik mindig is Gaizka Mendieta maradok, a futballista, de boldog vagyok, hogy a két hobbimat össze tudtam hozni, a zene és a futball örök.

– Hogyan telnek egy korábbi valenciai sztár hétköznapjai?
– Korábban sok utazással, repüléssel... A munkám és a magánéletem miatt is sokat vagyok úton, amikor még minden a normális kerékvágásban zajlott, rengeteg találkozóm, megbeszélésem volt. De azért próbáltam tartani a megfelelő egyensúlyt a családom és a teendőim között. A televízió képernyőjén is gyakran feltűnök, a La Liga népszerűsítésében ugyancsak szerepem van, néhány hónapja pedig új projektet karoltam fel, segítünk a régi nagy játékosokon, akik pályafutásuk után nehéz helyzetbe kerültek. És akkor még ott vannak a saját üzleti érdekeltségeim Spanyolországban és Angliában egyaránt. Pályafutásom befejeztével egyvalami nem változott, a sok repülés.

– Valenciában vagy Londonban érzi otthon magát?
– Londonban élek, most is itt vagyok a lakásomban. Sok minden ide köt, éttermeim vannak, azokat is menedzselni kell. Kedvelem Londont, minden velejárójával együtt. Az angol főváros szerintem egyedülálló a világon, talán New York és Párizs említhető még vele egy lapon. Valencia más, odahaza kerékpárra pattanok, és bárhol ott vagyok negyedóra alatt. Gyakran járok haza, a nagyvárosi élet után jólesik ott pihenni.

Két BL-döntőt játszhatott a Valenciával, mind a kettőt, így a Bayern München ellenit (2001) is elveszítette (Fotó: Getty Images)
Két BL-döntőt játszhatott a Valenciával, mind a kettőt, így a Bayern München ellenit (2001) is elveszítette (Fotó: Getty Images)

– A La Ligában a legtöbb időt Valenciában töltötte, majd játszott a Barcelonában. Mekkora volt a különbség a két együttest körülvevő atmoszféra között?
– Barcelonában időnként meccs közben is felnéztem a lelátóra, és nem hittem a szememnek. Hetven-, nyolcvanezer ember ült ott, leste minden mozdulatunkat. A Valenciánál sokkal családiasabb volt a hangulat, a Barcánál mindig trófeáért kellett harcolnunk, ott más nem jöhetett szóba, csakis a győzelem.

LA LIGA: ELKÉPESZTŐ BEVÉTELEK
A La Liga munkatársa, Jesús Pizarro segítségével betekinthettünk a spanyol bajnokság kulisszái mögé. A szövetség munkatársa több figyelemre méltó adatot megosztott velünk, fontos kiemelni a közösségi média térhódítását. A spanyol élvonal híreiről, eseményeiről beszámoló felületeket több mint 120 millió (!) szurkoló követi, ebből 65 millióan a Facebook segítségével tájékozódnak. A spanyol élvonalban húsz, a másodosztályban huszonkét csapat verseng egymással, az első osztályban több mint száz válogatott futballista játszik. A klubok bevételei sem elhanyagolhatók, mintegy 4.87 milliárd euró az összbevétel, így a liga jelentős adót fizet az államkasszába.

– Valencia közelebb áll a szívéhez?
– Ez nem kérdés! Csodás időszakot töltöttem ott. Rossz emlékem szinte nincs is. Talán még több trófeát kellett volna nyernünk. A mai napig emlékszem, amikor tizennyolc évesen a felnőttkerethez kerültem. Tíz évet töltöttem ott, te jó ég! Persze nem volt mindig könnyű, voltak mélypontok. De kinek az életében, karrierjében nincsenek? Számtalan életre szóló barátságot kötöttem, sohasem lehetek elég hálás a sorsnak, hogy abban a csapatban futballozhattam.

– A mostani együttesből kit hasonlítana leginkább önmagához?
– Nehéz kérdés. Talán Carlos Soler játéka áll az én stílusomhoz legközelebb. Ő is a középpálya belső részén játszik, a legjobb korban van, huszonnégy éves múlt, nagyon tetszik a játéka.

– Milyen a bajnokság Cristiano Ronaldo nélkül?
– Szerencsére maradt elég sok jó játékos. El kell ismerni, Cristiano Ronaldo
a legjobbak egyike, büszkék lehetünk rá, hogy olyan sokáig nálunk futballozott. De ott van Lionel Messi, és tele vagyunk fiatalokkal. A kluboknál folyamatosan utat törnek maguknak, tehetségesek, duzzadnak az erőtől. Szóval, nem aggódom.

– Spanyolország mellett Angliában is futballozott. Mi a legnagyobb különbség a két liga között?
– Ég és föld. Mindkettő sokat változott a mi időnk óta. Az angol futball talán kicsit gyorsabb és keményebb, mint a spanyol, de én még manapság is sokkal szívesebben nézem a La Liga mérkőzéseit. Sokkal több az egyéniség.

Ilyen ez a popszakma: a dob meg a basszus dübörög a fülében
Ilyen ez a popszakma: a dob meg a basszus dübörög a fülében

– Kit tart minden idők legjobb kapusának?
– Andoni Zubizarretát és Iker Casillast.

– Védőjének?
– A ballábasok közül Roberto Carlost, középen Fernando Hierrót.

– A középpályán?
– Itt nehezebb választani. Első gyerekkori élményeim a Real Madridhoz és Míchelhez köthetők. Nekem ő volt akkor a király. Aztán később Josep Guardiola, Fernando Redondo vagy éppen Brian Laudrup.

– No és a csatárok közül?
– Hármat kell kiemelnem, Emilio Butraguenót, Hugo Sánchezt és Romáriót. Istenadta tehetségek voltak!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik