Dalnoki Jenőt játékosként sem vádolták puhasággal, edzőként pedig sokszor egykori balbekk önmagán is túltett. Nem tisztelt nevet és kort, kizárólag a teljesítmény számított nála, vaskézzel fiatalította meg a Fradit, amelynek 1974-ben avatták új, Üllői úti stadionját, egy évvel később bejutott a csapat a Kupagyőztesek Európa-kupája döntőjébe, 1976-ban pedig nyolcévnyi zöld-fehér ínség után megszakította az Újpesti Dózsa bajnoki hegemóniáját.
Amikor a mester 1973 októberében munkába állt (három évvel korábban, Kalocsay Géza menesztése után két meccs erejéig már ült vezetőedzőként a kispadon), még Géczi István, Kű Lajos, Branikovits László vagy Szőke István volt a sztár. A Fradi B-közép azonban kénytelen volt gyorsan új neveket tanulni: Ebedli Zoltán, Nyilasi Tibor, Magyar István, Szabó Ferenc, Rab Tibor, Takács László, Kelemen Gusztáv vagy Onhausz Tibor mind-mind Dalnoki áldásos tevékenységének köszönheti, hogy a felnőttkorba lépve a Ferencváros keretének tagja lehetett. Dalnokinak lett igaza.
A teljes cikket elolvashatják a FourFourTwo.hu oldalán,ide kattintva!
