Hazatérés – vendégként
Első olvasatra legalábbis nehezen érti az ember, egy „hétköznapi” mérkőzést miért emel valaki a Magyar Kupa-döntő mellé (akkor is, ha a finálé kétmeccses), miért várja izgatottabban május 6-át, mint bármelyik másik, bajnokit rejtő dátumot. Egészen addig nem tisztul a kép, amíg a főszereplők kilétére fény nem derül: szerdán a liga tavasszal egyetlen veretlen csapata, a Győri ETO lép pályára Debrecenben, soraiban Böőr Zoltánnal, aki…
„…az egyik legkedvesebb játékosom volt. Közel áll hozzám, hiszen Debrecenben előttünk, a mi kezünk között nőtt fel, lett futballista, mégpedig jó futballista – mondja Herczeg András, a DVSC-TEVA klubmenedzsere. – Emberileg is sokra tartom, szinte mindig örömmel találkozom vele: a kivételt a pálya jelenti, mármint ha ellenfélként jön velünk szembe. Gyors, dinamikus, nehezen kiszámítható játékos.”
A szakember szerint nincs jelentősége, hogy az ETO támadójátékát formáló középpályás és a liga gólkirályjelöltjét, az eltiltott (részben ugyancsak debreceni nevelésű) Bajzát Pétert pótló exlokista csatár, Bojan Brnovics erényeivel, gyengéivel ugyanúgy tisztában van, mint saját emberei képességeivel. Ennél valamivel meglepőbb, hogy csapata előretörésére – az aranyhajszában a piros-fehérek egypontos hátrányból indulva négypontos előnyre tettek szert a múlt héten az Újpesttel szemben – sem veszteget sok szót Herczeg András:
„Nem vettem észre, hogy az első hely átrendezte volna a játékosok gondolatait, és magamon sem érzékeltem változást – igaz, ha így történt volna, nem is mondhatnám nekik hitelesen, hogy csak a következő lépésre figyeljenek. Egyébként ezzel nélkülem is tisztában kell lenniük, ezért profik. Az ETO ellen helyükön is kell lenniük a fejeknek és a szíveknek: nagyon jól szervezett csapattal találkozunk. A győriek stabilak középen, masszívak hátul – nem véletlenül veretlenek a bajnokságban tavasszal.”
Apró megjegyzés az utóbbi mondathoz: ebben a periódusban a legkevesebb kapott gól (nyolc) is a zöld-fehérek neve mellett „virít”. A másik véglet: a legtöbb gólt (huszonnyolc) a DVSC-TEVA szerezte.
„Számunkra ezért lesz értékmérő a szerdai találkozó, de az is kiderül, mire megyünk Bajzát Péter nélkül – veszi át a szót a 2007 januárjában a Lokiból Győrbe szerződő Böőr Zoltán. – Viccesen mondhatnám: tulajdonképpen hazamegyek, végre otthon játszom, Zolnai Lajos mellett a másik nevelőedzőm csapata ellen. Herczeg Andrással lettem ifjúsági magyar bajnok, és ő volt Garamvölgyi Lajos pályaedzője, amikor tizenhét évesen felkerültem az első kerethez. Bízott bennem, bíztak bennünk kölyökként is, mert készen álltunk a feladatra. Ez a bizalom manapság már kevéssé jellemző a magyar focira – sajnos. Mindegy, a szerdai rangadónak ehhez semmi köze. Rangadó lesz, mert mi a dobogóért, a Loki pedig az aranyért hajt, kíváncsi vagyok, mennyien lesznek ránk kíváncsiak. Hogy mi az erősségünk? Nehéz minket megverni…”
