Jöhet az élet-halál találkozó

Bármelyiket választjuk, igaz, utóbbi különösen. Nem véletlen, hogy akadtak, akik éppen ezt a szívet féltették, mondván, Ormainak már túlságosan is sok ez az izgalom, a feszültség veszélyes lehet az ő saját "motorjára" is. A bajnoki döntő második mérkőzésén sem tudott egy helyben megülni, hol bent volt a teremben, hol kiment, talán még soha nem volt ilyen ideges. Ami egyébként érthető, hiszen gyakorlatilag az életműve, egy 1968 óta tartó sorozat van veszélyben: az Ormai-birodalomként is titulált Statisztika az elmúlt 37 esztendő során mindannyiszor megnyerte a honi bajnokságot - valószínűsíthetően ezzel egyben világcsúcstartó is -, mégpedig többnyire igencsak simán, most azonban minden eddiginél komolyabb kihívója akadt: a Postás-Matáv SE. A zuglóiak ugyanis fejükbe vették, hogy márpedig megszakítják ezt a sorozatot, s a döntő első összecsapásán ennek megfelelően 10:7-re legyőzték a címvédőt, amely így 18 és fél év után szenvedett vereséget honi csapatbajnoki mérkőzésen. E sporttörténelmi tett után a második meccsen a Postás már a bajnoki címért, míg a Statisztika a túlélésért, a harmadik derbi lehetőségéért küzdött.
És ezért lehetett, lehet ez a döntő talán az évtized fináléja…

No meg azért, mert a két oldalon felsorakozott csillagok okán olyan színvonalú párharc zajlott például szombaton is a Marczibányi téren, amelyhez hasonló talán még soha nem volt idehaza, de talán Európában máshol sem nagyon. A Li Jia Wei-Schöpp meccs például egészen káprázatos játékot hozott, a semleges kívülálló bizonyára legszívesebben mindkét felet győztesnek hirdette volna ki, de ámulni lehetett például azon a gyakorlatilag hibátlan produkción, amivel Li Jia Wei később legyőzte Li Csüt, vagy mondjuk ahogyan Schöpp borzasztóan okos, taktikus játékkal a végtelenségig kivédekezve megverte Borost. És ne feledkezzünk meg az ilyen meccsen már-már menetrend szerint érkező "csodáról" se, amit ezúttal a postásos Éllő Vivien szállított azzal, hogy valósággal átgázolt az addig veretlen szingapúri Li Jia Weien.

Amúgy kis híján éppen ez a meccs fordította meg az addig magabiztosnak tetsző Statisztika-fölényt, hiszen amikor Éllő asztalhoz állt, úgy nézett ki, hogy akár 10:6-ra is nyerhetnek a hazaiak, ám a papírformát felborító győzelem után még az sem volt kizárt, hogy a Postás kiharcolja a számára a bajnoki címet jelentő 9:9-es döntetlent. Végül aztán a Schöpptől elszenvedett vereség után nehezen, de mégiscsak magára talált Boros, és az első mecscsen pihentetett Póta is hozta, amit elvárt tőlük, no nem a haza, csupán a hazai közönség, így - fordított előjellel - megismétlődött a finálé első összecsapásának 10:7-es eredménye, ám mivel a két meccs összesített szettaránya a Postás számára kedvezőbb (64:61), ezért a mindent eldöntő harmadik meccsnek, az évtized döntőjének - vasárnap délelőtt - a zuglói oroszlánbarlang ad majd otthont.

Aki jóra, aki valami szenzációsra vágyik, az jöjjön el, nézze meg, mert ezt a meccset - higgyék el - látni kell. ---- E ---- &