Palik születésnapi kívánsága

Kezdjük a beszámolót a Palik László, Darázsi Gábor duóval, amely az autósaink közül a legjobb pozícióban (16.) áll az összetettben. A maratoni nyitányát a pilóta nemes egyszerűséggel élete legkegyetlenebb napjának nevezte. Vagy elkapott valami vírust, vagy rosszat evett, a lényeg, hogy végighányta szinte az egész napot. Eleinte még a víz is kijött belőle, és nagyon megijedt, hogy a szaharai körülmények között ki fog száradni. Szerencsére azonban a nap folyamán valamelyest jobban lett, viszont a táborba érve már csak kóválygott, mint az őszi légy.
Szerencsére másnap a "betegsége" nem zavarta a szelektív szakaszon, a por azonban annál inkább. A biztonságra törekedve autózott, ennek ellenére egyszer 130 km/órás sebességel behajtott a növényzetbe. A bokrokat nagy erőkkel irtotta a magas fűben, attól viszont rettegett, hogy az útjába kerül egy tuskó. Nem került - megúszta. Az összetettben továbbra is a legjobb húszon belül van, és azt mondja, ezt a 16. helyet díszcsomagolás nélkül is szívesen elfogadná születésnapi ajándékul a dakari célban. Merthogy Palik csütörtökön volt 43 éves.

Szalay: megint egy banánhéj

Szalay Balázs és Bunkoczi László (22.) élete monstre szenvedés volt ezen a két napon. Az első "menetben" az Opel Frontera pilótája beleugratott egy mély gödörbe, ami miatt eltört a féltengely, és a cseréjével meg kellett várni a szervizkamiont. Pedig a második ellenőrző pontnál még a 13. volt a páros. Ez azonban benne van a pakliban, ha valaki kockáztat, márpedig Szalay gyorsan akart menni.
Csütörtökön még csak ez sem volt, mégis meg kellett állnia szerelni. Egy egyenes szakaszon egyszer csak eltört a hátsó differenciálmű csapágya, és a kocsi megállt az út közepén. A végén kétkerék-hajtással, harmincas átlagsebességgel döcögött be a célba a páros. Szalay szavaival élve: megint egy banánhéj, amelyen elcsúsztak. Pedig a részeredmények azt mutatják, az autó is és ők is képesek lennének jobb teljesítményre.

Kis Sándor és Czeglédi Péter szintén a technika ördögének oltárán áldozott szerdán: a 130. kilométernél eltört a Nissan alsó lengőkarja, és mivel az ominózus alkatrészből tartalék csak a csapat versenykamionjában volt, a duó négy órát álldogált az út szélén. És nem az ácsorgás volt a legnagyobb baj, hanem hogy rájuk sötétedett a szakaszon, és a porban, éjszaka gyorsan menni szinte lehetetlen.
Tegnap kiderült, hogy nappal is. Főleg akkor, ha az embernek a mezőny hátulsó részéből kell indulnia, mint Kiséknek. Az utolsó néhány kilométeren aztán már előzni sem lehetett, mert szűk volt az út és sűrű a mezőny. A pilóta a szakasz végére nagyon elfáradt: immár több mint ezer kilométert tett meg kormányszervó nélkül, ami három hónapos súlyemelgetős edzéssel ér fel. ---- L ---- L