A Dunaferr Sportegyesület bizonytalan helyzete minden újvárosi szakosztályt veszélyeztet. Érzékeny veszteség érte a röplabdázókat is: Kelemen István 31 év dunaújvárosi munka után Kaposvárott dolgozik tovább.
Kelemen előbb játékosként, majd utánpótlásedzőként szolgálta egyesületét. Négy esetben lett az év utánpótlás-nevelője, 14 korosztályos bajnoki címet nyert, és a felnőttekkel is ő ért először dobogóra. Ezenkívül a bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmek megszerzésénél is óriási szerepet vállalt.- Nyomós oka lehetett, ha több mint három évtized után távozott.- Évek óta látszik, hogy Dunaújvárosban nincs jövője a sportágnak. Ám amikor sikeres idénnyel a hátam mögött, érvényes szerződéssel a zsebemben közlik, hogy nincs rám szükség, akkor már nem lehet mérlegelni, az érzelmek mit sem érnek. Miközben dolgoztam, nem kaptam meg a hatvanháromezer forintos fizetésemet.- Ezután fogadta el a Kaposvár ajánlatát?- Nehéz szívvel, de igen. Engem nagyon bánt, hogy ennyit ér a munkám, a tehetségeinket enynyire becsülik. Pedig a sportág jövője röplabdázik jelenleg a Dunaferrben.- Anyagilag nem becsülték meg túlzottan. Tartoznak is önnek?- Ígéretekben sosem volt hiány. A felnőttbajnoki aranyért, a második helyért és a fiatalokkal elért eredményekért sem kaptam meg a beígért összeget.- Alig több mint egy hete kezdte meg a munkáját az 1. MCM RC-Kaposvárral. Mi a feladata, és milyen tapasztalatokat szerzett?- Amatőr extraligás csapatot kell felépítenem a gárdából, tehát a dolgom ugyanaz, mint Dunaújvárosban. Ott is megpróbálom a legtehetségesebb gyerekeket összegyűjteni. Azt tapasztalom, hogy már most nagyobb tiszteletet kapok, mint a Dunaferrnél három évtized alatt, pedig még semmit sem csináltam.Kelemen István tehát új helyszínen, de folytatja korábbi munkáját a röplabda szolgálatában. A klubban végzett munkája mellett a juniorokkal készül a szeptemberi Európa-bajnoki döntőre, amelyben tíz dunaújvárosi növendéke szerepel.