Gyász: elhunyt az FTC egykori gólkirálya és edzője, Friedmanszky Zoltán

FRIEDMANSZKY ZOLTÁN
Született: 1934. október 22., Ormospuszta
Posztja: csatár
Klubjai: Kiskunfélegyházi Vasas (1949–1953),TF Haladás (1953–1957), FTC (1957–1964)
Eredményei: VVK-győztes (1965), magyar bajnok (1963, 1964), MNK-győztes (1958), gólkirály (1958, 16 gól)

FRIEDMANSZKY ZOLTÁN

Született: 1934. október 22., Ormospuszta

Posztja: csatár

Klubjai: Kiskunfélegyházi Vasas (1949–1953),TF Haladás (1953–1957), FTC (1957–1964)

Eredményei: VVK-győztes (1965), magyar bajnok (1963, 1964), MNK-győztes (1958), gólkirály (1958, 16 gól)

Tisztelet a hősöknek! – hét egykori Fradi-játékos és az 1965-ös VVK-diadal

EMLÉKSZAVAK
MUCHA József, az FTC hatszoros válogatott labdarúgója: – Csupán fél évet dolgozhattam együtt Friedmanszky Zoltánnal, ugyanis huszonhét évesen az általa kezdett fiatalítási hullám egyik áldozata lettem, még a keretből is kimaradtam. A sors fintora, hogy távozása után még háromszor szerepelhettem a magyar válogatottban. Ennek ellenére talpig úriembert, egy szakmailag jól felkészült edzőt ismertem meg személyében. No meg persze a Ferencváros egyik ikonját is tisztelhettem benne.
RAB Tibor, az FTC hússzoros válogatott labdarúgója: – Tizenkét éves lehettem, amikor egy Gödöllőn rendezett iskolai atlétikai versenyen bemutattak Zoli bácsinak. Mondták, a Fradiban futballozott egykor, sok gólt rúgott, én meg nagy szemekkel bámultam egy igazi labdarúgót, amilyen én is akartam lenni. Tanfelügyelő, testnevelő tanár volt, azért lehetett ott azon a kis versenyen, de nem felejtem el azt az első kézfogást. Legközelebb már 1978-ban találkoztunk, amikor én is a Fradiban játszottam, és ő lett az edzőnk. Nem volt könnyű dolga, mert például 1979-ben ment el Bálint László, és Zoli bácsi fiatalokat próbált beépíteni, ami nem volt mindig zökkenőmentes. A tanári énje is megmaradt, voltak olyan feladatok, amelyeket a tornaórán csináltunk előtte, érződött, hogy másfajta közegből került a kispadra. Jó szívvel emlékezem rá.
SZOKOLAI László, az FTC tizenkétszeres válogatott labdarúgója: – Fradi-legendaként tekintettem rá mindig, most is így búcsúzom tőle. Nekünk Albert Flórián volt az istenünk, de Flóri bácsi is emlegette: más is rúgott gólt az ő idejében, voltak nagyszerű társai – például Zoli bácsi. Nem láthattam játszani, de sokat hallottam arról, milyen elszánt, akaratos, gólérzékeny csatár volt. Edzőként is mindig tiszteltem, szomorú ez a nap, hogy elbúcsúzunk tőle, arra gondolok, hogy hosszú és csodálatos életet élt.

EMLÉKSZAVAK

MUCHA József, az FTC hatszoros válogatott labdarúgója: – Csupán fél évet dolgozhattam együtt Friedmanszky Zoltánnal, ugyanis huszonhét évesen az általa kezdett fiatalítási hullám egyik áldozata lettem, még a keretből is kimaradtam. A sors fintora, hogy távozása után még háromszor szerepelhettem a magyar válogatottban. Ennek ellenére talpig úriembert, egy szakmailag jól felkészült edzőt ismertem meg személyében. No meg persze a Ferencváros egyik ikonját is tisztelhettem benne.

RAB Tibor, az FTC hússzoros válogatott labdarúgója: – Tizenkét éves lehettem, amikor egy Gödöllőn rendezett iskolai atlétikai versenyen bemutattak Zoli bácsinak. Mondták, a Fradiban futballozott egykor, sok gólt rúgott, én meg nagy szemekkel bámultam egy igazi labdarúgót, amilyen én is akartam lenni. Tanfelügyelő, testnevelő tanár volt, azért lehetett ott azon a kis versenyen, de nem felejtem el azt az első kézfogást. Legközelebb már 1978-ban találkoztunk, amikor én is a Fradiban játszottam, és ő lett az edzőnk. Nem volt könnyű dolga, mert például 1979-ben ment el Bálint László, és Zoli bácsi fiatalokat próbált beépíteni, ami nem volt mindig zökkenőmentes. A tanári énje is megmaradt, voltak olyan feladatok, amelyeket a tornaórán csináltunk előtte, érződött, hogy másfajta közegből került a kispadra. Jó szívvel emlékezem rá.

SZOKOLAI László, az FTC tizenkétszeres válogatott labdarúgója: – Fradi-legendaként tekintettem rá mindig, most is így búcsúzom tőle. Nekünk Albert Flórián volt az istenünk, de Flóri bácsi is emlegette: más is rúgott gólt az ő idejében, voltak nagyszerű társai – például Zoli bácsi. Nem láthattam játszani, de sokat hallottam arról, milyen elszánt, akaratos, gólérzékeny csatár volt. Edzőként is mindig tiszteltem, szomorú ez a nap, hogy elbúcsúzunk tőle, arra gondolok, hogy hosszú és csodálatos életet élt.