A Ferencváros nyerni tudott a diósgyőri katlanban

Nem akármilyen felvezetés előzte meg a tavaszi második forduló és az őszi futballidény idény utolsó bajnoki mérkőzését: igencsak vissza kell lapoznunk emlékezetünkben, hogy olyan magyar élvonalbeli találkozót találjunk, amely előtt a feketepiacon az eredeti jegyár ötszöröséért lehetett bilétát szerezni. A rangadó előtt gyászszünetet tartottak Albert Flórián, a tegnap elhunyt egykori DVTK-futballista, Gajda István, valamint két helyi szurkoló, Aradi Miklós és Horváth László emlékére.

A kezdés előtt percekkel ért véget a Videoton mérkőzése, amelyen győzött a címvédő, és ez azt jelentette, hogy a forduló előtt az ötödik helyen álló DVTK egy győzelemmel csak az előtte álló Honvédot előzheti meg, a dobogón nem telelhet. A táblás ház inkább az iramnak, mintsem a színvonalnak örvendhetett az első negyedórában, amelyben a Ferencváros egyáltalán nem húzódott vissza 16-osa elé, többször is eljutottak a zöld-fehérek a hazai kapu elé.

Az első diósgyőri lehetőség viszont gól hozott: L'Imam Seydi kiharcolt egy szögletet, majd Tisza Tibor beadását az ötösről a bal sarokba fejelte. A szögletre nem mozdult ki a kapus, Jova Levente, de nála is nagyobbat hibázott Júnior, aki mellől a hálóba fejelt Seydi.

Mindenkire rálicitált azonban baki-szempontból a 24. percben a DVTK kapuvédője, Ivan Rados, aki Igor Gal ártalmatlan hazaadásánál rosszul találta el a labdát a 16-osnál, amely így hátrafelé pörgött, az üres kapu irányába, a jókor jó helyen lévő Somalia pedig közelről nem hibázott.

A hazai pálya, pontosabban annak talaja – mert egy fűcsomón pattant meg Rados előtt a labda – ez alkalommal nem jelentett előnyt.

Az egyenlítés sem emelt viszont a játék színvonalán: a fővárosiak mezőnyfölénye meddő maradt, a hazaiak pedig szemmel láthatóan nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy ellenfelük letámadta őket. A játékrész hajrájában mégis visszavette a vezetést a Diósgyőr, köszönhetően egy egyéni villanásnak: José Juan Luque kapott egy ajándéklabdát az egész ősszel megbízhatóan futballozó Martin Kleintől, majd 22-ről a jobb felsőbe bombázott egy föld-levegő rakétát.

A fordulást követően újra előtérbe került egy göröngy, amelyre vádlón mutogattak a hazaiak, ám ezúttal teljesen jogtalanul: Vadász Viktor egyszerűen hagyta lepattanni Balog Zoltán hatalmas előreívelését, Pölöskey Péter pedig előírásszerűen fordult le róla a 16-oson belül és a rövid sarokba lőtt.

Egyáltalán nem játszott meggyőzően a Diósgyőr, sőt, a védelem összehozott egy újabb gólt a Ferencvárosnak, és ismét a jobb oldalon: az 58. percben a vendégek végeztek egy szabadrúgást a térfél közepéről, két támadót öten fogtak a kapu előterében a hazaiak, míg Somaliára senki sem jutott – a légiós megkapta a labdát Józsi Györgytől, majd a kimozduló kapus lábai között a hálóba lőtt.

Az újabb bekapott gól tovább rombolta a diósgyőri játékosok önbizalmát, a korábbiakhoz képest is több lett az általuk eladott labda; a közönség egy része pedig elkezdte számon kérni rajtuk a lelkesedést, pontosabban annak hiányát. Az sem hajtott a Benczés Miklós-legénység malmára a vizet, hogy sérülés miatt lesántikált a pályáról a gólszerző Luque.

A rohamosnak semmiképpen nem nevezhető hazai támadások a 70. percben kis híján gólra vezettek – az előzmények ismeretében nem nehéz kitalálni, hogy ehhez is egy védelmi hiba kellett, ám Jova hiába jött ki rosszul egy beadásra, a csereként beállt Bacsa Patrik szorongatott helyzetből az üres kapu mellé fejelt.

A védők becsületét a gólpasszt kiosztó Balog mentette meg, aki a kapura törő Seydit pár centiméterrel még a 16-os előtt buktatta – sem büntető, sem gól nem született, sőt, meglepő módon még sárga sem villant. Klein is javíthatott volna, ám fejese a hajrában pár centiméterrel elzúgott a kapufa mellett.

A hibázókhoz még csatlakozott Liban Abdi is, aki egy sárgával a háta mögött sípszó után elrúgott egy labdát, így aztán a tervezettnél pár másodperccel korábban baktathatott le a gyepről, ugyanis a pálya mellett már ott toporgott az a Lisztes Krisztián, aki éppen őt váltotta volna. Détári Lajos nem volt felhőtlenül boldog a piros lapot érő magánszámtól...

Az utolsó percekben már ügyesen játszott az idővel a Ferencváros, a hazaiak pedig nem támadtak fel emberelőnyben sem. Öt gól ide vagy oda, a futball nem volt méltó a két szurkolótáborhoz.

Győzelmével a Ferencváros a gyászos idénykezdet után a kilencedik helyen telel, míg a Diósgyőr kora délután még abban reménykedett, hogy a dobogóról várja a tavaszt, ám meg kell elégednie az ötödik pozícióval.