NB I B: Tatabánya–Szeged 2–1

SÁRGA LAP
Babos (Deme buktatásáért) a 68. percben
SZÖGLETARÁNY:
3:3 (1:3)

26. perc: A 16-oson belül Filipovics tette Márkus elé a labdát, aki előbb a védőkbe lőtt, majd a visszapattanó labdát kiszorított helyzetből, öt méterről a kapuba küldte. 1–0
53. perc: Kovács Attila 18 méterről, jobbal, kilőtte a jobb alsó sarkot. 2–0
89. perc: Tímár rántotta le Dórát, 11-es. A büntetőből Mórocz jobbal, magabiztosan, félmagasan a kapu közepébe lőtt. 2–1
Komoly tétje volt a találkozónak, hiszen hazai győzelem esetén a két csapat helyet cserélt volna a táblázaton. A tatabányaiak ennek megfelelően kezdtek, már az első tíz percben kétszer helyzetbe kerültek. A 24. percben a figyelmes rendezők a fedett lelátóra invitálták az esőben álló szurkolókat, akik két perc múlva pedig már szárazon örülhettek a vezető gólnak. Az akció a kitűnően játszó Kovács Attilától indult, aki a pálya minden pontján feltűnt és kiválóan szervezte csapata játékát. Az utolsó negyedórára kicsit viszszább vettek az iramból a csapatok, kiegyenlítettebbé vált a játék, de az eredmény már nem változott. A második játékrészt a szegediek kezdték aktívabban, de gólt megint csak a Tatabánya ért el a mezőny legjobbja, Kovács Attila révén. A vendégeket nem törte meg a bekapott gól, továbbra is támadásban maradtak, de egyszer sem tudtak élni a lehetőséggel. A 89. percben aztán 11-esből szépítettek a szegediek, akik a hátralévő négy percben tovább rohamoztak, ám már nem tudtak egyenlíteni. A jó iramú mérkőzésen a Tatabánya megérdemelten tartotta otthon a három pontot. Dicséret illeti még a 250 kilométert utazó szegedi szurkolókat, akik a mérkőzés előtt a lelátón ügyes labdázgatással töltötték az időt – talán ők több gólt rúgtak volna csapatuknál…

Mestermérleg
Détári Lajos: – Gratulálok csapatomnak a győzelemhez. Nagyszerűen játszottunk és bebizonyítottuk, hogy a Vác elleni vereség csak kisiklás volt.
Szalai István: – A játékunk megfelelő volt, ám a rossz helyzetkihasználás miatt vereséget szenvedtünk.