Az osztrák negyedosztály sokkal csábítóbbnak tűnik

A játékosnak voltak ajánlatai itthonról is, de ő inkább Ausztriát választotta. A futballista története annyiban mindenképpen rendhagyó, hogy hat évvel ezelőtt a magyra profifutball egyik nagy ígéretének tartották, és a labdarúgó igazolta is a vele kapcsolatos várakozást, hiszen a magyar profifoci akkori csodacsapatában, a Gázszerben remek teljesítményt nyújtott, mi több, 1998-ban ő vehette át a gólkirálynak járó koronát is.A története ma már más szálon fut…"Kicsit megcsömörlöttem az itthoni viszonyoktól, ráadásul az osztrákoké volt a legjobb ajánlat – mondta a 31 éves labdarúgó. – Itthonról keresett a Haladás, illetve több másodosztályú csapat, valamint az NB II-es Komló, a klub vezetőivel inkább csak beszélgettünk, konkrétumokról nem volt szó. A döntésemnél fontos volt, hogy közel legyek a családomhoz, és az anyagiakról sem feledkezhettem meg, hiszen gondolnom kell a profiskodás utáni életemre is. A tavasszal a játék mellett szeretnék nyelvet tanulni és az edzői licencet megszerezni, mivel a pályafutásom befejezése után is szeretnék a futball közelében maradni. "A játékos új klubja a 15 csapatos osztrák regionális bajnokság nyolcadik helyén áll, de szeretne visszakerülni a harmadosztályba, ahonnan a nyáron esett ki. Tiber Krisztián szerint ez inkább csak jövőre sikerülhet, mivel nagy a hátrányuk az első két helyezettel szemben, viszont a körülmények még itt is jobbak a hazaiaknál... A Gázszer színeiben az 1997–98-as bajnoki évad során 20 találattal gólkirályi címet szerző csatár fél évre írt alá, amennyiben teljesítményével elégedettek, akkor tárgyalnak a hosszabbításról, de a szerződésben van egy pont: ha érkezik egy kedvezőbb ajánlat, távozhat. "Korábban is terveztem, hogy pályafutásom végeztével majd Ausztriában focizom, de én pár évvel későbbre gondoltam, szerintem még tudnék az első osztályban játszani – tette hozzá a támadó. – Így utólag azt mondom, talán elhamarkodtam a döntést, amikor eljöttem Debrecenből, de akkor ez tűnt a legjobb megoldásnak. Annak ellenére, hogy nem lőttem annyi gólt a Vasasnál és a DVSC-nél, mint a Gázszernél, amelynél életem legszebb időszakát töltöttem, úgy érzem, eredményes évek vannak mögöttem. A Vasassal két bronzérmet szereztem, míg a Debrecennel játszhattam a UEFA-kupában, és házi gólkirály voltam. Sajnos a soproni másfél évem tényleg nem sikerült jól, és ebben megvan az én felelősségem is, de azt például nem értettem, amikor az ősszel egyik napról a másikra kikerültem a csapatból. Mintha ez valakinek az érdeke lett volna, azaz a mellőzésem igazságtalan volt. No, most már mindegy, az osztrákoknak majd bizonyítok…"