Szombaton ünnepelni fog a honi dzsúdóstársadalom, amely ötvenedik magyar bajnokságát rendezi meg Miskolcon, délelőtt 11 órától. A Városi Sportcsarnokban a várható parázs csaták mellett egyébként is szinte garantált a jókedv, hiszen a magyar cselgáncsozók az elmúlt tíz esztendő legeredményesebb évét élik: Ungvári Miklós Mariborban Európa-bajnoki címet szerzett, míg Kovács Antal a dobogó harmadik fokára állhatott, Szabó Brigitta a dél-koreai junior világbajnokságon a korosztály első magyar aranyérmet nyerte, a győri ifjúsági Eb-n Baczkó Bernadett és Bor Barna tiszteletére játszották el a Himnuszt, a magyar érmesek sorát pedig még hosszan folytathatnánk. S a nemzetközi előretörésnek még nincs vége, hiszen a juniorok kontinensviadalára csak november közepén, Rotterdamban kerül sor&

A román világbajnok, Marian Dragulescu legyőzve. Az oroszok Európa-bajnoka, Alekszej Bondarenko úgyszintén. És aki ezt a sikert produkálta, az a magyarok fiatal tornásza, Gál Róbert volt! Jó kimondani, ízlelgetni, hogy az FTC-Ybl Tervező versenyzője talajon a második helyen, míg ugrásban a nyolcadik helyen került be a glasgow-i Világkupa szombati döntőjébe, ahol már azok a világnagyságok sorakoznak fel, akiket a november 19-én kezdődő debreceni szerenkénti világbajnokságon is láthatunk majd versenyezni.

Hosszú idő után végre dobogós helyezéssel zárták a magyarok az ITTF Pro Tour versenysorozat egy állomását. Igaz, ehhez kellett az is, hogy az Európa-bajnok és olimpiai negyedik Bátorfi Csilla, Tóth Krisztina duó végre asztalhoz álljon (az utóbbi időben ritkán versenyeztek együtt) és sérülés se hátráltassa a szereplésüket.

Buenos Aires, 1978. A 14.utolsó forduló előtt a magyar férfiválogatott meglepetésre fél ponttal vezet a nagy esélyes, bombaerős szovjet csapat előtt. A befejező játéknapon Portisch Lajosék a fantasztikus nevekből álló Jugoszláviával mérkőznek. Sikerülni fog? Sax Gyula és Ribli Zoltán nyer! A másik két parti döntetlenre végződik, és ezzel a gárda három pontot szerez, míg a Szovjetunió& nos, ez ma már történelem. Az egykori szomszédállam legjobbjai csak "kettőfélre nyertek, így teljes pontelőnnyel Magyarország olimpiai bajnok lett, 1927-et és 1928-at követően harmadszor a sportág történelmében.