Mostanában minden békés és nyugodt a Hidegkuti-stadionban, szinte csak a fedett műfüves futballcsarnokban van élet. A teremben szabadidejükben meccselnek az első csapat játékosai, igaz, olykor pályára lépnek az öregfiúk, köztük Fülöp Ferenc klubigazgató is, sőt, néha Egervári Sándor mesteredző is beáll játszani. Pénteken azonban nem csak futballozott, hanem dolgozott is a két sportvezető: a kispályás mérkőzés után felballagtak a klubvezetői irodába, és videózni kezdek. A klubhoz beajánlott idegenlégiósokról készült szalagokat nézték meg.

Volt egyszer egy labdarúgó-egyesület, valamikor a hatvanas években, amely úgy verte végig a világot, ahogyan akarta. Természetesen a glóbusz legjobbjának számított, sőt, a mai napig minden idők egyik legnagyszerűbb alakulataként tekint rá vissza a társadalom. A Santosról van szó, amely anno Pelé király vezetésével szinte mindent megnyert, amit a klubfutballban lehetett, egyetlen trófeát, a brazil bajnoki címet kivéve.