Brazília világbajnok!

Bizony még a világ legbővízűbb folyóján, az Amazonason is rengeteg víznek kellett lefolynia addig, amíg a vébé előtt eltemetett selecao újra magasba emelhette a Saint-Denisben elvesztett serleget. A selejtezőkön soha nem látott brazil szenvedést tapasztalhattunk, de talán éppen ez volt a jel: a szambafiúk az 1994-es vb előtt vesztettek először selejtezőmérkőzést – és világbajnokok lettek! Ázsiában aztán már nem lehetett megállítani a brazil csapatot, százszázalékos teljesítménnyel és helyenként gyönyörű játékkal meneteltek a döntőig, ahol mindkét tulajdonságukat, a százszázalékos teljesítményt és a csillogó játékot is megőrizték.
A német-brazil döntő leggyakrabban feltett kérdései a következők voltak: Megállíthatja-e a robotfutball a játékos szambafutballt? Feltartóztathatja-e a világ legjobb védelme a világ legjobb támadósorát? Ellenáll Oliver Kahn a három R, Ronaldo, Rivaldo és Ronaldinho rohamainak? A világsajtóban visszhangzó kérdésekre egyértelmű "nem" lett a válasz.
A németek szorgos iparos módjára mentek előre, többet támadtak, többet birtokolták a labdát, de igazi, "felhördülős" gólhelyzeteik a végig braziloknak voltak. Hol Ronaldinho ugratta ki Ronaldót, hol Roberto Carlos lövése után került helyzetbe a Fenomén – ha meg ők nem tudtak zavart kelteni, akkor a rendkívül agilisan játszó Kléberson veszélyeztette a megszokott remek formáját nyújtó Kahn kapuját. A Nationalelf a második félidő elején Jeremies fejesével és Neuville kapufájával előtte minden puskaporát.

A vb egyik legnagyobb kérdésére, miszerint Oliver Kahn valamiféle tévedhetetlen isten-e, vagy "csak" remek képességekkel megáldott, de esendő ember, a 67. percben kaptunk választ. Az amúgy szürkén játszó Rivaldo lövését nem tudta megfogni Sir Kán, az élete talán legjobb formáját a vébén visszanyerő Ronaldo pedig vércse módjára csapott le a labdára, és megszerezte a vezetést Brazíliának. Ezt követően csak a szokásos német utolsó percekben bízhattak a teutonok szurkolói, a mérkőzés szinte eldőlt. A "szinte" szócskát pedig maga Ronaldo törölte ki a mondatból, amikor Kléberson remek passza és Rivaldo még remekebb labdaátlépése után újra megadásra késztette a torna legjobb kapusát.

Brazília ötödször is világbajnok! A világbajnokság egészét tekintve teljesen megérdemelten. A legelső, törökök elleni mérkőzésen tapasztalt bizonytalanság teljesen eltűnt a csapat játékából, miután – ha nem is teljesen saját erőből, de – sikerült legyűrni a félholdasokat. A – valljuk be – szerényebb képességű kínaiak és Costa Rica-iak ellen már valódi futballparádét rendezett a canarinha, az egyenes kiesése szakaszban pedig volt türelmük kivárni minden egyes mérkőzésen, a belgák, az angolok, majd újra a törökök ellen azt a pillanatot, amikor térdre kényszeríthetik ellenfelüket. A vb legegyenletesebb teljesítményét nyújtotta a brazil válogatott, amelyben a legtöbb olyan játékos játszott, akik tudtak villanni, hozzá tudtak tenni a csapat játékához akkor, amikor a többieknek nem ment.
Ronaldo – talán a vb legnagyobb hőse. Az elmúlt négy év legnagyobb hőse. Hihetetlen mélyről kellett feltornásznia magát évekig húzódó sérülése miatt, szinte senki nem hitt benne, megkérdőjelezték beválogatását – ő pedig 8 góllal gólkirály lett, ami 1970 óta senkinek sem sikerült! Óriási elégtétel ez számára mindazért, amivel eddig sújtotta a sors, de a Fenomén bebizonyította, hogy valódi klasszis, a legnagyobb sportemberek egyike.
Öt világbajnoki cím – ez rekord. Hét győzelemmel, százszázalékos teljesítménnyel szerzett világbajnoki cím – rekord. Cafú, a csapatkapitány harmadik vb-döntőjét vívta – rekord. Ronaldo nyolc gólja – Gerd Müller (1970) óta rekord. Soroljuk még?
Brazília ötödször is világbajnok. Megérdemelten.