Vette a vívózsákját – stílusos könyv Kalmár János kardvilágbajnok élettörténetéről

THURY GÁBORTHURY GÁBOR
Vágólapra másolva!
2023.08.17. 18:17
null
1965: a budapesti universiadén győztes magyar kardvívócsapat, balról Kovács Tamás, Kovács Attila, Kalmár János, Meszéna Miklós, Bakonyi Péter
A kiváló kardvívó elismerésre méltó orvosi karriert futott be azt követően, hogy 1970-ben úgy döntött, elhagyja az országot.

 

 

Nem csak a szépre emlékezik Kő András A siker anatómiája című könyvében Kalmár János korábbi kardvívó. Ám a kiadvány nem csupán a csapatban olimpiai (1968) és világbajnoki bronzérmes (1969), egyéniben 1969-ben, csapatban 1970-ben vb-ezüstérmes, nem mellesleg 1962-ben egyéni világbajnok sportolói énjét mutatja be. Sőt!

A kiváló kardvívó – számos állítás szerint, ha nem távozik külföldre, vele csapatban olimpiai aranyat nyerhetett volna Magyarország – elismerésre méltó orvosi karriert futott be azt követően, hogy 1970-ben úgy döntött, elhagyja az országot. Az évente kétszer hazalátogató 81 éves Kalmár János New Orleansban él, kalandos úton jutott el Bécsen keresztül az Egyesült Államokba.

Hogy miért emigrált – vagy akkori szóhasználattal élve miért disszidált? Családja nem volt tipikus kádercsalád, édesapja, Kalmár Pál, a tangókirály – akinek életét Saly Noémi dolgozta fel kiváló könyvében – időnként az EMKE-ben rázendített egy operett akkoriban igencsak irredentának minősülő betétdalára: „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország.” Az orvostanhallgató vívót gyaníthatóan családi múltja miatt figyelték, rájött, leveleit felbontják, ráadásul 1970-ben a New York-i Martini-kupa-verseny idején el akart menni a Metropolitanbe, de nem volt pénze, ezért apja egyik ismerősétől kért azzal, hogy itthon majd forintban megadja (akkoriban ezt – tiltott – forintkiajánlásnak minősítették...). Kalmárt már az ankarai vb-re sem engedték ki, többek között főnöke, a Radiológiai Klinika igazgatója, dr. Zsebők Zoltán közbenjárására végül kijutott, ám hazatérve már az alkalmat kereste, hogy hátat fordíthasson a rendszernek. Kalmár nyelveket beszélt, kiváló orvos volt – az egyetemet summa cum laude végezte el –, még abban az évben vette a vívózsákját, s Bécsben lelépett. Zsebők még ebben is segített neki, kapcsolataival az osztrák fővárosban támogatta volt tanítványát és beosztottját.

Nem volt még 30 éves (a 28. életévét töltötte be), s tulajdonképpen feladta a sportolói karrierjét – ugyanakkor Dzsoni (a pástok környékén mindenki így hívta) bevallotta, neki játék a vívás. Ezt követően elsősorban orvosi hivatására koncentrált, más kérdés, hogy vívott a svéd válogatottban, mert a híres párbajtőredző, az 1956-os melbourne-i olimpia után emigráló Rerrich Béla (Póci) – aki elvitathatatlan érdemeket szerzett a fegyvernem svédországi fellendítésében – közbenjárására Stockholmban kötött ki. Kalmár a páston megszokott motivációval és dinamizmussal látott a svéd nyelv elsajátításához, diplomáját is honosíttatta.

A 81 éves Kalmár János elismert radiológus professzor (Fotó: Török Attila)
A 81 éves Kalmár János elismert radiológus professzor (Fotó: Török Attila)


S hogyan került Amerikába? Nos, ismét egy emigráns, a csapatban Melbourne-ben olimpiai bajnok, New Orleansban élő Hámori Jenő hívására 1975-ben az Egyesült Államokba tette át székhelyét. Hámori a segítségéért annyit kért cserébe, New Orleans-i vívóklubjában vállaljon szerepet. A svéd radiológusdiploma az Egyesült Államokban sem volt rossz ajánlólevél, Kalmár Dzsoni 1981-től a déli országrész egyik legnagyobb kórháza, az Ochsner komplexum igazgatója lett – mintegy 2500 orvost és 36 000 alkalmazottat foglalkoztat az intézmény –, innen vonult nyugdíjba, ám hetente háromszor manapság is bejár dolgozni. Hogy miként vélekedett Kalmár erről az időszakról? Idézem: „Teljes mértékben kielégített az ottani munka, ha szabad azt mondanom, alkothattam minden tekintetben.”  Ám Dzsonit sem kerülték el a kellemetlenségek: a 2005-ös Katrina hurrikán mindenét elvitte. Ott állt két kutyájával rövidnadrágban, de nem tragédiaként fogta fel a történteket, csupán nehézségként.

A kolléga Kő Andrásnak ez már a 26. könyve a sorban, az elsőt Papp Lászlóról írta. Egykoron maga is tőrvívó volt, ám Kalmárral mégsem aktív sportolóként ismerkedett meg, hanem 2010-es magyarországi látogatásán. Írt egy cikket a Magyar Nemzetben, ez eljutott Dzsonihoz – aki egyébként olvasta Kő Kamuti Jenőről írt könyvét is –, s innentől ment minden, mint a karikacsapás. Szó szerint: lebilincselően érdekes és stílusosan megírt könyv született. Olyan, mint Kalmár János élete.

(Kő András: A siker anatómiája, Euro Press Média, 2023)

Kő Andrásnak a 26. könyve A siker anatómiája (Fotó: Földi Imre)
Kő Andrásnak a 26. könyve A siker anatómiája (Fotó: Földi Imre)


(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. augusztus 12-i lapszámában jelent meg.)

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik