Puskás Öcsi, a rajzfilmhős – animációs filmsorozat készült a világ legismertebb magyarjáról

Puskás Ferenc fordulatokban bővelkedő, lebilincselően izgalmas élettörténete szinte tálcán kínálja a megfilmesítés, a színpadra állítás és úgy általában a dramatizálás lehetőségét. A magunk részéről például szívesen megnéznénk egyszer egy egész estés játékfilmet a világ leghíresebb magyarjáról (dokumentumfilm már készült róla, Almási Tamás Puskás Hungary című alkotását 2009-ben mutatták be), az életrajz ihlette (zenés) színdarab, a Puskás, a musical ellenben már jó ideje nem feltételes, hanem kijelentő módban értendő: 2020. augusztus 20-án volt az ősbemutató, s lassan három éve van folyamatosan műsoron.

A „Puskás-univerzum” mostantól egy újabb művészeti ág, az animációs film bevonásával szélesedik, hiszen elkészült a Puskás Öcsi és barátai című rajzfilmsorozat, az első évad tizenkét epizódját május 29. és június 13. között vetíti le az M2 tv-csatorna, minden alkalommal 16 órai kezdettel. A mostantól persze kissé csalóka időmeghatározás, hiszen a sorozat első, A rongylabda című, úgynevezett pilot epizódját már három éve, Puskás Ferenc születésének 93. évfordulóján bemutatták (ezt láthatjuk május 29-én, az első új részt pedig 30-án). A Médiatanács Mecenatúra programjának segítségével elkészült epizód a következő évek alatt bővült további 11 résszel sorozattá, köszönhetően a Nemzeti Filmintézet és a Magyarországi Filmszakmai Adókedvezmény támogatásának.

Az animáció mint műfaj alapvetően nem „kötelezően” gyerekprodukció, a Puskás Öcsi és barátai azonban vállaltan a legfiatalabbakat célozza meg: animációs gyereksorozatként határozza meg magát, az óvodás-kisiskolás közönséget kívánja megszólítani. A filmsorozat cselekményének alapját Puskás Ferenc életrajza, valamint Kemény Kristóf író és Mayer Tamás illusztrátor Puskás Öcsi – A külvárosi vagány hihetetlen kalandjai című háromkötetes mesekönyvsorozata ihlette. A gyermekkori történetek és az ehhez a korszakhoz társuló Öcsi-legendák fiktív részletekkel kiegészülve álltak össze aztán egy történetszállá a forgatókönyveket író Hermán Árpád és Gellár Csaba (egyúttal az epizódok rendezője), illetve Puskás életrajzírója, a filmsorozat elkészítésében szakmai tanácsadóként közreműködő Szöllősi György munkája nyomán.

Hogy milyen is az a világ, ami megelevenedik a Puskás Öcsi és barátaiban? Elsőre leginkább szeretnivaló, bájos és ugyan korhű, mégis időtlen, ami vélhetően a befogadást és az azonosulási lehetőségeket igyekszik megkönnyíteni. Az alkotók nagyon ügyesen egyensúlyoztak azon a vékony mezsgyén, amely visszaadja a harmincas évek hangulatát és sajátosságait, ugyanakkor mégis kellőképpen mai és átélhető a modern kor nézőjének is. A grund a maga faerődítményeivel, körülkerítettségével és tágasságával a Pál utcai fiúk világát idézi, Puskás íróasztala ellenben egy mai „kortárs” szobájában sem hatna testidegenként – még konzol vagy monitor nélkül sem. A különféle kulturális utalások vagy a kilencven évvel ezelőtti mindennapok nélkülözhetetlen kellékei (ezek közül néhány epizódról epizódra felbukkan) persze azt erősítik, nem a mában járunk, a szereplők nyelvhasználata ugyanakkor szerencsére kellőképpen friss ahhoz, hogy a hétperces epizódok alatt végig fenntartsa az érdeklődést.

Gellár Csaba rendező nemcsak biztos kézzel viszi végig az egyes epizódok történeteit, de majdnem minden részben alkalmaz kifejezetten animációs formanyelvre kitalált jelenetet (mint például A keserű csoki című rész rémálma). A szereplők szinkronhangjai jól eltaláltak, a Puskás Öcsit „megformáló” Kerekes Máté nyughatatlan-lelkes, az apát alakító Magyar Attila gondoskodó-cinkos, a Szűcs Nándi bácsi edző hangján megszólaló Szacsvay László pedig határozott-empatikus. Külön kiemelendő, hogy Wettl Mátyás zenei betétei rendre autentikusan hatnak, a filmekben felbukkan a nyelvi humor ( „Te Feri, spanyol név, hat betű és cho a vége?”), és az egyik epizódban Puskás Ferenc afféle „hangcameo” szerepben lesz részese az alkotásnak, amikor is az ő egyik korabeli nótafelvétele, az A faluban nincs több kislány szól a rádióból.

A történetek főszereplője természetesen a hétéves Puskás Öcsi, aki szüleivel és húgával, Évikével él a város szélén, Kispesten. A szomszédban lakik Öcsi legjobb barátja, az egy évvel idősebb Bozsik Cucu, akivel a közelben lévő grundon töltik a szabadidejüket, együtt focizva a környékbeli srácokkal – már ha éppen beveszik őket maguk közé. Az egyes epizódokat azonban nem kizárólag a futball határozza meg (azt azért megtudjuk, miként készül a rongylabda vagy hogyan született meg a híres „rászedős csel”), hiszen a filmek olyan örök értékeket is bemutatnak, mint a kitartás, a szorgalom, a felelősségvállalás, a barátság, a találékonyság vagy a segítőkészség.

Az alkotók a Puskás Öcsi és barátait nemcsak a magyar fiataloknak kívánják megmutatni, szeretnék, ha külföldön is megismernék a későbbi világklasszis labdarúgó gyermekkori történeteit, ezért a sorozathoz angol szinkron is készült Magyarországon élő angol anyanyelvű színészek és gyerekek közreműködésével.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. május 27-i lapszámában jelent meg.)