Korai büntetővel szereztek vezetést az új-zélandiak a világ legkeményebb, egyben legdurvább rögbiválogatottjának tartott – azért ezt is ki kell érdemelni valakiknek – Tonga ellen. Aztán a mezőnyfölényben játszó All Blacks első céljára sem kellett sokat várni, a 11. percben egy félpályánál történt áttörés után nem volt pardon.

A házigazdák játéka ezt követően átment egyénieskedésbe, sok volt a labdaejtés, mellőzte a csapatmunkát, ezt Tonga szép védekezéssel hatástalanítani tudta. A 20. percben viszont ismét csapatként villant az All Blacks, egy zseniális passz máris célt eredményezett.

Tíz percet kellett várni az újabb hazai ötpontosra, akkor ismét egy gyors kontra hozta meg az áttörést. A 34. percben súlypontáthelyezés után az oldalváltással nem tudott lépést tartani a szervezetten és az egy az egyben elleni szituációkban jól is működő tongai védelem.

A negyedik hazai célt ismét egy príma passz előzte meg. Az első félidő utolsó momentumaként Tonga büntetőből szépített. (29–3)

A szünet után szívvel-lélekkel védekezett Tonga, az erőviszonyoknak megfelelően, de hiába érkeztek a frissítő cserék, egyre inkább fáradni látszottak az állandó új-zélandi nyomás alatt. Az 55. percben így a videóbíró mentette meg őket az újabb hazai céltól.

Öt perccel később már nem segíthetett a technika, a védővonal mögé lábbal beemelt indítás után tiszta célt szerzett az All Blacks. Nagyon még azt sem bánták, hogy világklasszis rúgójuk, Dan Carter olyan célbónuszt vétett, amelyet speciel még ifibajnokságban sem ildomos elhibázni.

Új-Zélandot nem, a hazai „tízest" viszont megzavarhatta az intermezzo, mert pár perccel később lassan hozta meg a döntést – rúgjon, vagy passzoljon –, így leütközték, majd jött a mérkőzés legstatikusabb, egyben legizgalmasabb tíz perce. A mérkőzésen célveszély nélkül játszó, de akkor labdát szerző Tonga ugyanis eljutott az új-zélandi célterület elé. Tíz percig ment a bruszt, több büntetőt sem kértek ki, inkább zárt tolongással folytatták a játékot a cél reményében, amely aztán nagy nehézségek árán csak megszületett a 72. percen. A tongai játékos úgy örültek, mintha fordítottak volna, pedig nagyon messze voltak attól.

Sőt, a tetemesebb különbségről a 77. percben tett a kicsit leült, de a kapott céltól felpaprikázott vendéglátó, amikor egy gyors támadás végén mégiscsak ők végszavaztak a találkozón. (41–10)

Israel Dagg és Richard Kahuni két-két célt vitt, de Tonga még ezzel a különbséggel is nagyon tisztességesen helytállt, tekintve, hogy a papírforma alapján dupla ennyivel kellett volna kikapnia.

KRASZ EMIL