Angol, francia és ír sikerrel kezdődött a Hat Nemzet Kupája

 

WALES–ANGLIA

Cardiffban csaknem 75 ezer néző előtt a walesiek nagyon nekifeszültek az angoloknak, ami nem csoda. Esetükben a legnépszerűbb, legtradicionálisabb sportágról van szó, ráadásul ezúttal éppen az ősi rivális állt a túloldalon. Az angolok viszont nem véletlenül favoritjai a kiírásnak: hiába a hősies hazai ellenállás, a 14. percben Chris Ashton máris célt ért el. Wales két büntetővel tartotta a lépést, de miután Toby Flood, az angolok tízese is hasonlóképpen cselekedett – plusz értékesítette a célbónuszt –, a vendégek hétpontos előnnyel várhattak a még pazarabb folytatást.

Előbb büntető-, majd célpárbajt vívtak a felek – a második angol cél is Ashton érdeme –, de újabb büntetővel hiába zárkózott fel Wales a 70. percben négypontos hátrányra (19–23), a sérülés miatt Flood helyére érkező angol rúgóklasszis, Jonny Wilkinson a 76. percben egy büntetővel eldöntötte a rendkívül színvonalas és izgalmas mérkőzést.

FRANCIAORSZÁG–SKÓCIA

A favorit, címvédő franciák kifejezetten jól kezdték a találkozót. Már a harmadik percben célt vittek, majd a sikeres bónusz után jött egy drop, így a tizedik percben már 10–0-t mutatott az eredményjelző. A lendületes franciák összjátéka ezúttal is lehengerlőnek bizonyult, a skót védők sokszor lepattogtak a nagy lendülettel betörő házigazdákról. A zárt tolongások nem voltak egy súlycsoportban – a második francia célt az ebből megítélt büntető jelentette –, támadásban pedig sokszor a tanácstalanság jegyeit lehetett felfedezni a vendégeken. Épp ezért keltett nem kis meglepetést, hogy egyetlen apró kis francia védelmi kihagyást azonnal céllal büntetek a skótok, akik így a nagyobb égést azért elkerülték.

Az ausztráloktól elszenvedett őszi, megalázó hazai vereség után kissé felforgatott francia csapat lépett pályára, de ez a játékukon és a teljesítményükön cseppet sem látszott meg. A második félidőben mindkét oldalon folyamatosan érkeztek a cserék, miközben a házigazdák az 55. percben a mérkőzés legszebb célját szerezték. Francois Thrinh-Duc egy pattogó labdát kapott el, majd lába között hátrafelé passzolt. Oda sem nézett, háta mögött érkező társai mégis követték a mozdulatát, nem úgy a skótok: négy hazai játékos rohant úgy a célterület felé, hogy egy szem védő nem sok, annyival sem találkozott a kvartett. Ismét érett a kiütés, de a skótok megrázták magukat, és percekkel később céllal szépítettek. A hajrában a franciák ismét céllal növelték a különbséget, de a vendégek még akkor is hatalmas tartásról tanúbizonyságot téve harmadik céllal zárták le részükről a találkozót. A párizsi Stade de France 81 ezres közönségét azonban ez cseppet sem zavarta, elégedettségét a francia himnusz közös elénekelésével fejezte ki, de a La Marseillaise már a második félidőben is többször felhangozott.

OLASZORSZÁG–ÍRORSZÁG

Folyamatosan fejlődnek az olaszok, egyre inkább versenyképesek a sportági nagyokkal – meglepni azonban ritkán tudják őket, sokkal inkább bennük van egy kiadós vereség elszenvedése –, de a római Stadio Flaminio 31 ezres nézőközönsége nagy örömmel vette tudomásul, hogy a félidőben kedvenceik három ponttal vezettek az erősen tartalékos, nyolc biztos kezdőjüket nélkülöző írekkel szemben. A házigazdák két, a vendégek egy büntetőt értékesítettek.

A második félidő gyors ír céllal kezdődött – a nagy „öreg”, Brian O’Driscoll jutott a vonal mögé a labdával –, majd az értékesített célbónusszal négypontos előnyre tettek szert a vendégek. Utóbbit azért érdemes kiemelni, mert egy céllal a hazaiak visszavehették a vezetést – és ezt is tették a 75. percben. A célt Luke McLean vitte, de éles szögből a bónusz kimaradt. Az írek ki is tudták ezt használni, így Ronan O’Gara dropja a 77. percben nem az egyenlítést jelentette a vendégek számára, hanem a kétpontos győzelmet.