FFT: a 25 leggyűlöltebb csapat a futballtörténelemben

Nem elég sikeresnek lenni; másoknak is kudarcot kell vallani. Nyilván minden futballszurkoló érti, hogy az amerikai író, Gore Vidal mire gondolhatott ezzel a megjegyzéssel. Ösztönösen belénk van programozva, hogy bizonyos csapatokat legalább annyira utáljunk, mint amennyire a sajátunkat szeretjük. Aztán ott vannak azok a csapatok, amelyek szinte keresik a gyűlöletünket azzal, hogy túl gazdagok, korruptak, önelégültek, unalmas a játékuk, vagy egyszerűen túl jók. Íme, 25 közülük – plusz egy különleges eset, a Milwall.

Ízelítő az összeállításból:

Leeds United, 1973–74
A Don Revie irányításával megnyert második bajnoki cím után sokan visszasírták a meg nem becsült „Super Leedset”. Ahogy George Best fogalmazott, az a csapat igazi sípcsontrugdosó „véres rémálom” volt. A klub híres családi szelleme inkább volt maffiaszerű, mint meghitt – Brian Clough részvételével. Aztán ott volt az állítólagos vesztegetési ügy: a Leeds kapusa, Gary Sprake, a Wolves-védő Frank Munro és Bob Stokoe Sunderland-menedzser részvételével. Revie-t az utókor igazi taktikai úttörőként tartja számon, de innovatív volt a csapat rotációjának tekintetében is, és magasztos erkölcsi előadásokat tartott. „Figyelembe kell venni, hogy milyen módon érhető el siker” – mondta Revie, de az sem volt ellenére, amikor egy ifijátékos „gyönyörű” szereléssel terítette le ellenfelét, akit hordágyon kellett levinni. A szabadalmaztatott védekezési stílusukat még a gengszterek és diktátorok is megirigyelhették volna. Igaz vagy nem, de a „piszkos
Leeds” név azóta is a csapatra ragadt.
Főkolompos: Billy Bremner. Sokaknál a brutalitás keveredett a remek technikával, mint a pici skót esetében akit a Sunday Times „65 kiló szögesdrótnak” nevezett.

Juventus, 1997–98
A Zebrák megnyerték a scudettót, miután a bajnoki címről döntő, Internazionale elleni meccsen Ronaldo szándékos fellökése után a játékvezető nem ítélt büntetőt. A döntés nem volt véletlen: a Juve követte el a legtöbb szabálytalanságot az idényben (814), de ők kapták a legkevesebb sárgát (65) és pirosat (3). Még a La Stampa is – amely a legnagyobb Juve-támogató, Gianni Agnelli tulajdonában volt – írt „bizonyos egybeesésekről, amelyek egyedülállók voltak”. A riválisok szerint ilyen kivételezések miatt lehet ennyire sikeres a Juventus.
Főkolompos: Paolo Montero. A Juve verőlegénye kilenc torinói éve alatt csak egy gólt szerzett, de „megölte volna a saját nagyanyját egy gól nélküli döntetlenért” – írták róla.

O. Marseille, 1992–93
A Bernard Tapie vezette Marseille két francia bajnoki címet szerzett meccsek manipulálásával. A botrány akkor tört ki, amikor a Valenciennes csapatának kenőpénzt ajánlottak, hogy ne nehezítsék meg a dolgukat az 1993-as BL döntője előtt. A leleplezést követően a Valenciennes edzőjének, Boro Primoracnak 75 ezer eurót ajánlottak, hogy vigye el a balhét. Tapie-t bűnrészesként elítélték korrupció miatt, a Marseille-t visszasorolták, és eltiltották az európai küzdelmektől.
Főkolompos: Jean-Jacques Eydelie. A középpályás központi figura volt a Valenciennes játékosainak instruálásában. Tizenhét napra be is börtönözték.

A teljes cikk elolvasható a FourFourTwo.hu-n, IDE KATTINTVA!