Mint ismert, a magyar labdarúgó-válogatott közel állt a halálcsoportból való továbbjutáshoz, ám 2–2-es döntetlent játszott Németországgal, így búcsúzott az Európa-bajnokságtól. A Münchenben rendezett mérkőzés után többek között Dárdai Pál, Király Gábor, Lőw Zsolt, Lothar Matthäus és Thomas Doll értékelte röviden a kontinenstornán történteket.
Dárdai Pál, korábbi 61-szeres válogatott, a Hertha BSC volt játékosa, jelenlegi vezetőedzője: – A magyar válogatott talán még annál is többet mutatott Münchenben, amit az előző két meccs alapján reméltünk. A csapat erejét mutatja, hogy az első kapott gólra gyorsan válaszolt, Németország ellen erre kevesen képesek. Mindent összevetve semmi ok a búslakodásra, a csapatszellem kiváló, az elszántság példaértékű, a magyarok imádják a futballt, a Puskás Aréna gyönyörű – Szalai Ádáméknak ott kell folytatniuk az ősszel, ahol most abbahagyták.Dárdai Pál, korábbi 61-szeres válogatott, a Hertha BSC volt játékosa, jelenlegi vezetőedzője: – A magyar válogatott talán még annál is többet mutatott Münchenben, amit az előző két meccs alapján reméltünk. A csapat erejét mutatja, hogy az első kapott gólra gyorsan válaszolt, Németország ellen erre kevesen képesek. Mindent összevetve semmi ok a búslakodásra, a csapatszellem kiváló, az elszántság példaértékű, a magyarok imádják a futballt, a Puskás Aréna gyönyörű – Szalai Ádáméknak ott kell folytatniuk az ősszel, ahol most abbahagyták.
Király Gábor, korábbi 108-szoros válogatott, a Hertha BSC és az 1860 München volt kapusa: – A helyszínen láttam a mérkőzést. A magyar válogatott meglepte a németet, nemcsak a gólokkal, hanem a játékával. Méltó befejezése volt ez a csoportkörnek, a csapathoz hasonlóan a szurkolók is kitettek magukért. A srácok kiadtak magukból mindent, amit az is bizonyít, hogy rengeteg üzenetet kaptam én is korábbi csapattársaktól, amelyben a magyar válogatottat méltatták.
Lőw Zsolt, korábbi 25-szörös válogatott, a Cottbus, a Rostock, a Hoffenheim, a Mainz egykori védője: – Óriási örömmel tölt el, hogy magyar vagyok! A családommal néztem a mérkőzést, nagyon szurkoltunk a válogatottnak, csak a találkozó hajrája ne lett volna... Nagyon közel jártunk a csodához a németek ellen, de így is büszkének kell lennünk a játékosainkra, valamint a drukkereinkre, akik bárhol járnak, mindig varázslatos hangulatot teremtenek.
Klaus Augenthaler, világbajnok, korábbi 27-szeres német válogatott: – Hihetetlen kilencven perc volt a szerdai. Nyugodtan mondjuk ki, Németország igazából a szerencséjének köszönheti a továbbjutást. Márpedig ehhez mi nem vagyunk hozzászokva. Korábban nem követtem figyelemmel a magyar válogatottat, ezután már fogom. Védekező stílusban futballoznak, ám azt tették, amit egy ilyen csoportban kell. Néhány percen múlott, hogy csodát vigyenek véghez. Ideges voltam a lefújást követően, de Németország ott van a legjobb tizenhat között, és ez a lényeg.
Olaf Thon, korábbi 52-szeres német válogatott: – Magyarország megérdemelte volna, hogy ott legyen az Európa-bajnokság legjobb tizenhat együttese között. A csatár Szalai Ádám és a belső védő Willi Orbán klasszis futballisták, igazi vezérek. Rajtuk kívül megtanultam Fiola Attila nevét is, olyan harcosan és alázattal futballozik, ami nagyon ritka. Örülök a német továbbjutásnak, és azt hiszem, most már kiejtjük Angliát, és bejutunk a legjobb nyolc közé.
Thomas Doll, korábbi 18-szoros német válogatott, a Ferencváros korábbi vezetőedzője: – Különös este volt a szerdai a családunknak. A magyar feleségem a magyaroknak, én németként a németeknek szurkoltam, de a találkozó végére teljes mértékig együtt éreztem a párommal. A magyar válogatott megérdemelte volna, hogy továbbjusson a csoportból. Németországban mindenki csalódott a nationalelf teljesítménye miatt, szerencse is kellett a továbblépéshez a csoportból. Anglia ellen ennél sokkal többre lesz szükség.
Lothar Matthäus, korábbi 150-szeres német válogatott, korábbi magyar szövetségi kapitány: – Német állampolgárként, korábbi német válogatott labdarúgóként csalódott voltam a mérkőzés végén. A magyarok annyira lenyűgöztek, hogy teljes mértékig együttéreztem velük. Ott lenne a helyük a legjobb tizenhat között. A portugálok ellen nyolcvannégy percen át tartották magukat, Franciaország és Németország ellen pedig parádésan futballoztak. Büszke vagyok rá, hogy korábban a magyar labdarúgás szereplője lehettem!
Lisztes Krisztián, a Ferencváros, a VfB Stuttgart és a Werder Bremen korábbi 49-szeres válogatott középpályása: – Elégedettek lehetünk a látottakkal, mindhárom csoportmeccsen helytálltunk – és csak néhány perc hiányzott, hogy csodát vigyen véghez a csapat. Olyan teljesítményt tett le az asztalra a válogatott, amellyel sok embert maga mellé állított. Nem tagadom, a torna előtt kicsit féltettem a srácokat, annak ellenére, hogy stabil csapat a miénk. Hiányzott Kalmár Zsolt és Szoboszlai Dominik, de az ő hiányukon is túllépett Marco Rossi válogatottja.
Szélesi Zoltán, az Újpest FC és az Energie Cottbus korábbi 28-szoros válogatott védője: – A két hazai mérkőzésen kint voltam a Puskás Arénában, a hangulat és a drukkerekből áradó erő magával ragadó volt. Óriási az egység a csapatban, e nélkül nem szorongatták volna meg mindhárom sztárválogatottat. A németek elleni meccsen benne volt a győzelem megszerzésének lehetősége, ellenfelünk egyszerűen nem talált rajtunk fogást. Szalai Ádám gyönyörű gólt szerzett, míg Schäfer András a gólja előtt úgy ugrott oda fejelni, mint kevesen mertek volna, félve attól, hogy ütköznek Manuel Neuerrel...
Jakabfi Zsanett, a Wolfsburg női csapatával kétszeres BL-győztes támadó: – Majdnem csoda... Szórakoztató, izgalmas, fordulatos meccs volt, borzasztóan sajnáltam a csapatot, hogy nem sikerült kiharcolnia a továbbjutást, megérdemelte volna. Megértem a srácok csalódottságát, de tudniuk kell, hogy erre a teljesítményre tényleg lehet építeni. Élvezetes mérkőzéseket játszott a tornán a válogatott, jól érzékelhető a fejlődése, a védelme pedig jószerével olyan, mint a fal.
Szilágyi Áron, olimpiai bajnok kardvívó: – Ünneplést és elismerést érdemel a magyar labdarúgó-válogatott, büszke vagyok a srácokra, arra, amit az Európa-bajnokságon véghez vittek. Hihetetlen, hogy a hazai pályán játszó németek az utolsó percekben őrizgették a labdát, nehogy gond legyen. Természetesen mindhárom meccset néztem, arról szó sem lehetett, hogy ne szurkoljak a magyar csapatnak.
Bánhidi Bence, 80-szoros válogatott kézilabdázó, a Mol-Pick Szeged beállója: – Feledhetetlen élmény volt a franciák elleni mérkőzés. Sportolóként és szurkolóként is nagyon sokat adott az a délután a stadionban, ráadásul nagyon nagy eredményt értek el a srácok. Minden magyar meccset követtem, hatalmas elismerés jár a válogatottnak és a szurkolóknak is. Rendkívüli teljesítményt nyújtott mindenki, amiről csak büszkén lehet beszélni, és a rendezés is hibátlan volt. Nagyon várom már, hogy januárban mi is hazai szurkolók előtt játszhassunk.
Perl Zoltán, a Falco magyar válogatott kosárlabdázója: – A portugál–francia meccsen voltam a Puskásban, de az a sok magyar, aki hozzám hasonlóan ott volt, szinte végig szurkolt a mieinknek, és telefonon néztük a müncheni találkozót. Sajnálom a fiúkat, mert ha csak azt nézzük, hogy idegenben ikszeltünk a németek ellen, kiváló eredmény. Büszke lehet az ország, Schäfer Andris góljának külön örülök, hiszen szombathelyi, és jól játszott. Vasárnap ismét megyek meccsre, a holland–cseh összecsapást is élőben nézem meg.
Hornyák Dóra, 25-szörös válogatott, kétszeres Bajnokok Ligája-győztes kézilabdázó: – Nem szoktunk rendszeresen futballmérkőzéseket nézni, de most minket is elkapott az Európa-bajnoki láz, együtt szurkolt a család a magyar válogatottnak. Mind a három csoportmérkőzésen, a portugálok, a franciák és a németek ellen is hatalmas akarattal küzdött a magyar együttes, amely remekül állt helyt a legnehezebb csoportban. Közel volt a továbbjutás, amely világraszóló bravúr lett volna, de így is büszke lehet az ország a csapatra! Minden tiszteletem a srácoké!
Baji Balázs, világbajnoki bronzérmes gátfutó: – Büszke vagyok, nagyon örülök a magyar válogatott teljesítményének – annak ellenére is hálásak lehetünk, hogy végül nem sikerült a továbbjutás. Mindig hiányzott egy kicsi, de ez így is csodálatos eredmény. Végre egy olyan magyar futballcsapatnak lehet örülni, amely nemcsak felveszi a versenyt bármelyik ellenféllel, de a világ legnagyobb futballnemzetei ellen is esélyes. A mérkőzéseket főleg itthon néztem, kivéve a franciák ellenit, azt Madridban, egy verseny előtt láttam, és nekem is erőt adott. Remélem, ez egy felfelé ívelő folyamat a hazai futballban, és idővel már az a pici sem hiányozik a csapatnak.
