F1: a legőrültebb csata a legszorosabb befutóval Monzában

Az 1971-es Olasz Nagydíjon 55 kört kellett megtenni a majdnem hat kilométeres monzai pályán, s ebből 25-ször más fejezte be elsőként a kört, mint az előzőben. Nyolcan vezettek a versenyben, senki sem maradt az élen zsinórban hat körnél tovább, 15-ször csak egy kör jutott az aktuális éllovasnak. És ezek csupán a hivatalos adatok, amelyek arról nem tesznek említést, hogy két, célegyenesben tett látogatás között mennyit változott a sorrend. Azt nem is lehetett követni.

A 2003-as Olasz GP-ig ez volt minden idők leggyorsabb F1-es futama 242.62 kilométer per órás átlagsebességgel. A Formula–1 ezzel a versennyel búcsúzott el a klasszikus, lassítók nélküli monzai nyomvonaltól. Fékezni alig kellett, inkább nyomi a gázt félelmet nem ismerve, kihasználni a másik szélárnyékát, és bízni benne, hogy a technika nem mondja fel a szolgálatot.

A startnál az olaszok simán szemet hunytak afelett, hogy Clay Regazzoni lendületből kiugrott a Ferrarival (akkoriban felvezető kör nem volt, úgy ötven méterrel gurultak előrébb az autók a rajt előtt), és a nyolcadik rajthelyről az élre állt. Nem volt jelentősége. Hatalmas élboly alakult ki, amelyben egyenesről egyenesre változott a sorrend.

Az egész egy mai Moto3-as futamra hasonlított – aki ott tudott ragadni az élbolyban, annak minden esélye megvolt a győzelemre. Az elején nyolcas boly haladt az élen, szinte végig padlógázzal száguldva. Amikor néhányan műszaki hiba miatt lemorzsolódtak (a vb-címet erre a nagydíjra már bebiztosító Jackie Stewart a Tyrrell-lel, Regazzoni, illetve Jacky Ickx a másik Ferrarival egyaránt motorhiba miatt adta fel), mások zárkóztak fel.

Tényleg nem kellett túlagyalni a futamot. Chris Amon volt az egyetlen, aki valamiféle stratégiát kidolgozott: az elején az üzemanyaggal és a gumikkal spórolva lemaradt, majd könnyedén felzárkózott az élcsoporthoz, és amikor tíz körrel a vége előtt úgy tűnt, talán meg is tud lépni, véletlenül a teljes sisakrostélyát letépte a felső védőréteg helyett. 240 kilométer per órás átlagsebességnél így nem lehet nyerni – végül félperces hátránnyal hatodik lett.

Az előtte célba érő ötös az utolsó pillanatokig egy bolyt alkotott. Peter Gethin, Ronnie Peterson, Francois Cevert, Howden Ganley és Mike Hailwood egyaránt az első győzelmére hajtott – utóbbi több mint hat év után indult újra F1-es futamon, és máris az élen csatázott. Mindannyian abban reménykedtek, hogy nekik jön ki a legjobban a lépés.

Az ötkörös hosszú hajrát Hailwood kezdte az élen, aztán Gethin vezetett, az utolsó kört Peterson indította az első helyen, de az utolsó kanyarig Cevert autója húzta maga mögött a bolyt. Végül minden azon múlt, ki mekkora lendülettel érkezik meg a Parabolicából a célegyenesbe. Gethin gyorsított ki a legjobban, és az F1 történetének legszorosabb befutóján egy századdal győzte le Petersont. A harmadik Cevert 9, a negyedik Hailwood 18 százados hátránnyal ért célba, és az ötödik Ganley is csak 61 századra volt Gethintől.

ÖSSZEFOGLALÓ

„A csapat 10500-ra állította be a legmagasabb fordulatszámot, de a végén feltekertem 11500-ra. Tudtam, hogy a motor bármikor felrobbanhat, ám csak így volt esélyem a győzelemre” – mondta a versenyről Gethin, aki több győzelmet nem aratott.

Peterson és Cevert később szintén nyert versenyt, míg Hailwood és Ganley számára nem adatott meg a futamsiker.

22. OLASZ NAGYDÍJ
1971. szeptember 5., Monza
55 kör, a 11 futamos idény 9. versenye
1. rajtsor: Chris Amon (Matra) és Jacky Ickx (Ferrari)
A dobogósok: 1. Peter Gethin (BRM), 2. Ronnie Peterson (March-Ford), 3. Francois Cevert (Tyrrell-Ford)
A versenyben vezettek: Ronnie Peterson 23 kör (4–7., 10–14., 17–22., 24., 26., 33., 47–50., 54.), Chris Amon 9 (33–41., 43–46.), Francois Cevert 7 (15–16., 23., 31–32., 34., 36.), Mike Hailwood (Surtees-Ford) 5 (25., 27., 35., 42., 51.), Clay Regazzoni (Ferrari) 4 (1–3., 9.), Jo Siffert (BRM) 3 (28–30.), Peter Gethin 3 (52–53., 55.), Jackie Stewart (Tyrrell-Ford) 1 (8.)

A TELJES FUTAMOT IDE KATTINTVA TEKINTHETI MEG.

SOROZATUNK KORÁBBI RÉSZEI

5.: a Monacói Nagydíj, amelyet senki sem akart megnyerni

6.: két ütközés, egy büntetés, mégis Button nyerte a kanadai négyórást

7.: Räikkönen és Alonso hajszája a mezőnyön át Szuzukában

8.: Damon Hill csodát tett a Hungaroringen – aztán megszakadt a szíve

9.:Fangio legyőzte a Ferrarikat és a Nordschleifét

10.: Hamilton és Vettel dupla ütközése az azeri káoszfutamon

11.: sosem látott csata egy második helyezésért Dijonban

12.: a sportág első igazi klasszikusa Ferrari-győzelmet hozott

EXTRA, 49.: az eddigi utolsó Holland Nagydíjon nyert utoljára Niki Lauda

13.: Jenson Button nyerte meg az első esős Magyar Nagydíjat

14.: Häkkinen és Schumacher párharcának ikonikus pillanata

15.: Senna parádés első kört futott, majd le is körözte Prostot

16.: Jim Clark körhátrányból állt az élre, de aztán jött az utolsó kör

EXTRA, 45.: Stirling Moss eltüntette az 50 lóerős hátrányt Monacóban

17.: Nigel Mansell óriási hajrája után 14 ezredmásodperc döntött

18.: Vettel hibája a Hamilton elleni harc végét jelentette – talán végleg

19.: Gilles Villeneuve utolsó győzelme az 1980-as évek mesterműve volt

20.: Vettel a sírból hozta vissza a világbajnoki címet Brazíliában