F1: Fangio legyőzte a Ferrarikat és a Nordschleifét

A Formula–1 első évtizedének abszolút klasszikusán az ötszörös világbajnok Juan Manuel Fangio 24., egyben utolsó győzelmét aratta. Lélegzetelállító produkciójával az ötödik, utolsó vb-címét biztosította be, és kijelentette, ez a csúcs, ennél jobban sohasem fog tudni vezetni. Az argentin szuperklasszis teljesítménye nemcsak a sportág első tíz évének, hanem az egész történetének is egyik legnagyszerűbb autóversenyzése volt.

Az F1 első nyolc idényének olasz technikai uralmát csak a Mercedes volt képes megtörni abban a másfél évben, amelyben elindult. Az 1950-es évek első kétharmada egyébként az Alfa Romeo, a Ferrari és a Maserati sikereit hozták. Az olasz éra utolsó előtti éve 1957 volt, a Maserati és a Ferrari csatájába egyre többször tudott beleszólni a brit Vanwall.

A Nürburgringen erre nem volt esélye, az olaszok uralták a 22 810 méter hosszú Nordschleifét. Az időmérőn Fangio volt a leggyorsabb a Maseratival (könnyű autóval és friss gumikon 9:25.6 perces kört futott), de az argentin tudta, hogy az alacsonyabb fogyasztású Ferrarik képesek tankolás nélkül teljesíteni a 22 körös versenyt. Az ötödik világbajnoki címére hajtó Fangio úgy gondolta, csak akkor lesz esélye legyőzni őket, ha könnyű autóval indul, kiáll gyors kerékcserére és tankolásra, és a végén frissebb gumikkal száll harcba a ferrarisokkal.

A rajt után minden úgy alakult, ahogy Fangio elképzelte. Bár az induláskor Mike Hawthorn megelőzte a Ferrarival, a harmadik körben az argentin átvette a vezetést, és a 12. körre 28 másodperces előnyt szerzett. Ekkor ment ki a depóba, s úgy számolt, hogy közvetlenül Hawthorn Ferrarija mögé tér vissza. Csakhogy a bokszkiállás közben elveszett egy kerékanya, Fangio 52 másodpercig vesztegelt, és 48 másodperces hátránnyal jött vissza a pályára.

Tíz köre maradt arra, hogy megfordítsa a versenyt a folyamatosan gyorsuló Ferrarik ellen, és ez a tízszer 23 kilométer a Formula–1 történetének egyik leghíresebb versenyévé tette az 1957-es Német Nagydíjat.

A kiállást követő első három körben úgy tűnt, Fangio esélytelen, alig csökkent a hátránya a Ferrarikhoz képest. Aztán a 16. körben beindult az argentin. 9:28-as, majd 9.25-ös kört futott – utóbbi gyorsabb volt, mint az időmérőn, és a hátránya két kör alatt több mint tíz másodperccel csökkent. És ez még csak a csoda kezdete volt!

A 19. körben Fangio 9:23.4-re javította a pályacsúcsot, és már csak 13 másodperc volt a hátránya.

Aztán jött a 20. kör. Fangio hihetetlen, mégis valóságos 9:17.4 perces körével levadászta a Ferrari brit pilótáit – 11 másodperccel volt gyorsabb Hawthornnál, és nyolccal a pole-t érő körénél!

Mindezt a Nürburgringen, ahol egy kis hiba is végzetes lehetett – főleg 1957-ben…

Ám Fangio nem hibázott, az utolsó előtti körben Collinst és Hawthornt is megelőzte, és az utolsóban maga mögött tudta tartani a már szintén 9:25 perc alatti kört autózó Hawthornt.

A Ferrari angol pilótái a dobogón áhítattal csodálták a győzelmével az ötödik világbajnoki címét matematikailag is biztossá tévő Fangiót.

„Sohasem vezettem ilyen gyorsan az életemben, és szerintem nem is fogok már” – mondta a három és fél órás verseny után Fangio, aki később elárulta, két napig nem tudott aludni, annyira megrémisztette ez az élmény. Kiismerte, legyőzte a Nordschleifét, ennél többet pedig aligha akarhat egy autóversenyző.

Fangio több versenyt nem is nyert már meg, s az 1958-as idény felénél visszavonult.

6. NÉMET NAGYDÍJ
1957. augusztus 4., Nürburgring
22 kör, a 8 futamos idény 6. versenye
1. rajtsor: Juan Manuel Fangio (Maserati), Mike Hawthorn (Ferrari), Jean Behra (Maserati) és Peter Collins (Ferrari)
A dobogósok: 1. Juan Manuel Fangio, 2. Mike Hawthorn, 3. Peter Collins
A versenyben vezettek: Juan Manuel Fangio 11 kör (3–11., 21–22.), Mike Hawthorn 8 (1–2., 15–20.), Peter Collins 3 (12–14.)

SOROZATUNK KORÁBBI RÉSZEI

10.: Hamilton és Vettel dupla ütközése az azeri káoszfutamon

11.: sosem látott csata egy második helyezésért Dijonban

12.: a sportág első igazi klasszikusa Ferrari-győzelmet hozott

EXTRA, 49.: az eddigi utolsó Holland Nagydíjon nyert utoljára Niki Lauda

13.: Jenson Button nyerte meg az első esős Magyar Nagydíjat

14.: Häkkinen és Schumacher párharcának ikonikus pillanata

15.: Senna parádés első kört futott, majd le is körözte Prostot

16.: Jim Clark körhátrányból állt az élre, de aztán jött az utolsó kör

EXTRA, 45.: Stirling Moss eltüntette az 50 lóerős hátrányt Monacóban

17.: Nigel Mansell óriási hajrája után 14 ezredmásodperc döntött

18.: Vettel hibája a Hamilton elleni harc végét jelentette – talán végleg

19.: Gilles Villeneuve utolsó győzelme az 1980-as évek mesterműve volt

20.: Vettel a sírból hozta vissza a világbajnoki címet Brazíliában