Francesca Schiavonéé a meglepetésdöntő

Samantha Stosur tűnt esélyesebbnek. Ő búcsúztatta Serena Williamset és Justine Henint, ő volt az előkelőbb helyen rangsorolt, ő nyert már Grand Slamet (igaz, párosban és vegyespárosban) és általában ő nyújt kiegyensúlyozottabb teljesítményt a finálékban. Fracesca Schiavone nyert…

Az első szett sokáig szorosan alakult, az első nyolc játék nem hozott bréklehetőséget. Mindkét játékos nagyon összepontosított a saját adogatójátékára, ennek megfelelően 4:4-ig felváltva hozták a gémeket a játékosok.

4:4-nél azonban mintha leblokkolt volna Stosur, ekkor Schiavone három bréklabdához jutott, amiből az első kettőt ugyan hárította az ausztrál játékos, ám a harmadiknál kettős hibát vétett, Schiavone így a játszmagyőzelem kapujába került. S a következő játékban az olasz szurkolók támogatása mellett át is lépett rajta – 6:4.

A második játszma elején szintén Stosur keze remegett meg először, 1:1 után, saját adogatójátékánál az amúgy remek párosjátékos (négyszeres Grand Slam-győztes párosban és vegyespárosban) egymás után hozta a rossz döntéseket a hálónál – hol a hálóba csapta a labdát, hol az alapvonalon túlra ütött –, ám ekkor még időben észlelt, és 15:40 után gyönyörűen irányítva a labdameneteket hozta a játékot.

Sőt, a nehéz helyzetből való talpra állás önbizalmat adott neki, Schiavone először bizonytalanodott el nagyon, és az ausztrál rögtön brékelte is, majd elhúzott 4:1-re. 4:2-nél viszont katasztrofális játékot produkált Stosur, gyakorlatilag négy ki nem kényszerített hibának köszönhetően „visszaengedte” a szettbe Schiavonét, így végül csak a rövidítés hozott döntést.

Az „idegek harcában” 2–2 után Schiavone nagyon agresszívan kezdett játszani, Stosur hiába dolgozott jól lábbal, az olaszon jobban lehetett érezni, elhiszi, hogy Grand Slam-győztes lehet...

Az lett. Miután 7–2-re hozta a rövidítést, 6:4, 7:6-ra megnyerte a meccset. Így ő lett az első olasz GS-győztes női egyesben.