Manapság semmi újdonság nincs abban, ha valaki kiugrik egy repülőből, illetve, ha kirakja a Rubik-kockát. A történet akkor kezd érdekessé válni, ha a kettőt kombinálja.

Arra keressük a választ, hogy kevés, elég, sok vagy túl sok futóverseny van-e hazánkban.

„Hátul pedig hetvenkilenc százalékban maradtunk alul, így fizikailag is javulnunk kell, erősebb alapot kell teremtenünk.”

Máté Mónika nem engedte el az ultrafutást, és már a legendás Spartathlon a legnagyobb célja.

Önmagában a táv teljesítése óriási erőfeszítéseket igényel, és persze sokszor az elemekkel is meg kell küzdeni.

Három légióssal kezdi meg a következő idényt a legutóbb nyolcadik helyen végző együttes.

Lucas McAneney a buffalói maratonin majdnem megdöntötte a műfaj Guinness-rekordját.

„Szeretnék 12.70-nél jobbat futni, a gyorsaság és az erő is megvan hozzá, a technikát kell hozzátenni, azzal pedig nem szokott gond lenni.”

Kell-e érdekvédelem a legjobb futóknak, egyáltalán ők igénylik-e, vajon működőképes lenne-e egy kvázi szakszervezet?

A 100 méteren 18 éves rekordot döntő Takács Boglárka és edzője szerint még több van benne.

A lustaság, a mérnöki agy és a száguldás szeretete szülte a motoros szörfdeszkát, amellyel bármilyen vízfelületen lehet csapatni, nem kell hozzá se hullám, se szél.

Trokán Anna csupán két éve fut, kedvenc helye az erdő, és fontos neki a jótékonykodás. Május 15-én második lett a Nyúlcipőbolt Mecsek Trail 12.5 kilométeres távján.

A futók számára itthon mennyire megfelelőek az edzéslehetőségek? Mi a helyzet a fővárosban és mi vidéken?

A fiatal Dina Márton a legjobb magyar bringás volt a Tour de Hongrie-n, rögtön az első szakaszon belekerült egy hatalmas szökésbe, a Csupasportnak elmondta, készültek-e erre csapatával.

Nem lehet csak úgy leugrani erre a kínai játszótérre, amely gyerekeknek nem ajánlott, a felnőttek pedig jól teszik, ha összeszedik minden bátorságukat.

Szemét dolog a futás élményét szeméttel megzavarni – ha nem is jó a szóvicc, az üzenet egyértelmű. Szemetelnek a futók?

Kívés Bendegúz is mesélt a Spartan közép-európai regionális bajnokságának első állomásáról.

Michael Kish az élő bizonyíték rá, hogy a kor csak egy szám – a hetvenévesek kategóriájában úgy futotta le a száz métert, hogy a nála sokkal fiatalabbak is megirigyelnék.

Az érettségi után a tanulást választotta, ám végleg sosem távolodott el a mozgástól.

Egy nyári tábor végén a szervezők úgy döntöttek, elviszik egy kicsit ugrálni a gyerekeket a strandra – de nem ám a hagyományos módon.