A beavatkozás nem befolyásolja a magyar sportoló olimpiai szereplését.

A TSC szinte biztosan nem zár a negyedik helynél hátrébb, így jó eséllyel indulhat az El-selejtezőben.

Mindkét tréner, José Mourinho és Claudio Ranieri is elégedetten nyilatkozott a szombat esti Juventus–Internazionale rangadó után, így az 1–1-es végeredményt egy nap elteltével is igazságosnak kell tekintenünk.

Döntetlenre végződött a Juventus–Internazionale csúcsrangadó, miután Balotelli góljára a meccs hajrájában a cseh Grygera válaszolt. A Juve emberhátrányban egyenlített, de így sem tudott közelebb kerülni ellenfeléhez, amely újabb nagy lépést tett a bajnoki cím felé vezető úton.

Ha a Juventus két fordulóval ezelőtt nem játszik 3–3-as döntetlent a Chievóval, hanem hazai pályán legyőzi az újoncot, egy hete pedig nem kap ki Genovában, hanem megveri a Genoát, akkor most nem tíz, hanem öt pont lenne a hátránya az éllovas Interrel szemben, és arról értekeznénk, hogy a szombati Juventus–Internazionale rangadó újranyithatja a már többször is lezártnak hitt bajnokságot.

A Juventusnak van Tiagója (Mendes, portugál), a Romának van Mottája (Marco, olasz), de egyik sem tévesztendő össze a Genoa Thiago Mottájával. A piros-kékek brazil középpályása kis túlzással egyedül fektette két vállra a Juventust a szombat esti rangadón, és ezzel alighanem el is döntötte az olasz bajnokság sorsát – az Inter javára.

Itáliában új csodakettős remekel. A Cassano, Pazzini duó góljainak köszönhetően az ősszel zömmel botladozó Sampdoria megtáltosodott a bajnokságban, illetve a kupában, és Genovában egyre többet emlegetnek egy két évtizeddel ezelőtti párost: Mancinit és Viallit.

Egy héttel az Atalanta elleni mesterhármas után ismét Filippo Inzaghit kell dicsőítenünk: a Milan veterán csatára két góllal járult hozzá csapata 5–1-es sienai sikeréhez, és megszerezte profi pályafutása 300. találatát, így neve immár kitörölhetetlenül belekerült az olasz labdarúgás aranykönyvébe.

Juventus–Napoli és Internazionale–Roma: nehéz megmondani, hogy az olasz bajnokság első és második helyezettje közül melyikre vár keményebb ellenfél, hiszen a listavezető Inter a tartalékos Romát fogadja, míg az üldöző Juventus a hét meccse nyeretlen (s így a nagy számok törvénye alapján esélyessé előlépő) Napolit látja vendégül.

A Juventus szombat esti veresége után az Internek vasárnap „csak” le kellett volna győznie a harmatgyenge Torinót ahhoz, hogy 9 pontra növelje előnyét első számú üldözőjével szemben, a feketekék armada azonban újra megbotlott, így versenyben tartotta a zebramezeseket.

Szombaton a szokásos két, előre hozott mérkőzéssel (Genoa–Torino és Internazionale–Cagliari párosításban) elkezdődik az olasz bajnokság 18. fordulója, azaz háromhetes szünet után folytatódik a csata a Serie A-ban a listavezető Inter és üldözői között. Összeállításunkban végigveszszük, mi várható a tavaszi idényben – és az őszből még hátralévő két fordulóban.

A szeptemberi Milan–Inter (1–0) és a novemberi Inter–Juve (1–0) után nyakunkon az olasz futballősz harmadik nagy rangadója, a Juventus–Milan csata. A tét ráadásul hatalmas: aki nyer, a listavezető Inter nyomában marad, aki veszít, talán végleg leszakad a fekete-kékektől.

Az olasz sajtó ismét Zlatan Ibrahimovic nevétől hangos. Az Internazionale bosnyák származású svéd klasszisa kis túlzással egymaga döntötte el vasárnap este a Roma elleni bajnoki rangadót, hiszen két gyönyörű találattal padlóra küldte a „farkasokat”, Dejan Sztankovics és Victor Obinna ezt követő bombagólja szinte már felesleges volt.

Bajban van szegény José Mourinho! Az Inter nyári felkészülésének első, úgynevezett alapozási szakasza véget ért, következnek a fontos edzőmeccsek, és a játékoskeret finoman szólva sem úgy alakul, ahogy eltervezte, ahogy szerette volna. Amikor Milánóba érkezett, közölte, hogy 21 mezőnyjátékossal és három kapussal kívánja megkezdeni az évadot, és bár ez a szám papíron nagyjából stimmel, szinte minden poszton gondjai vannak.

Adriano Galliani, a Milan alelnöke a napokban bejelentette, hogy a piros-fekete klub már nem igazol új játékosokat a 2008–2009-es idényre, legfeljebb arról lehet szó, hogy egykét futballista (Simic?, Dida?) elhagyja a keretet. Ez pedig azt jelenti, hogy a középpálya és a csatársor összetétele már biztosan nem változik, így el lehet kezdeni találgatni, hogy Carlo Ancelotti, a csapat edzője milyen taktikai hadrendben küldi majd pályára övéit.

A válás ritkán megy végbe békésen, néha azonban feltűnően heves adok-kapok kíséri, illetve követi a szakítást. Az olasz labdarúgásra egyáltalán nem jellemző, hogy egy kirúgott edző és az őt eltávolító egyesület a nyilvánosság előtt kígyót-békát kiabáljon egymásra, ám az Inter és Roberto Mancini elválása a szabályt erősítő kivétel.

Túlzás nélkül állíthatjuk, minden idők egyik legizgalmasabb fordulóját rendezték meg vasárnap a Serie A-ban. Az Inter sokáig (bajnoki) győzelemre állt, de végül nem nyerte meg a scudettót, a negyedik helyért zajló csatában a Fiorentina visszaelőzte a Milant, és bár sokáig megvolt a három biztos kieső, egy Del Piero-gól miatt csak a Livorno búcsúzik, a Catania, a Parma és az Empoli sorsa az utolsó fordulóban dől el.

Bajnokavatásra készültek Milánó fekete-kék felében, ám az ünneplést legalább egy héttel el kellett halasztani: az Inter hiába verte meg 2–1-re a Cagliarit, a Roma kiütötte a Torinót, így továbbra is reménykedhet a matematikában. Másban nem nagyon, ugyanis ha vasárnap az Inter legyőzi a Milant (ami azért igen nehéz feladatnak tűnik), akkor a „farkasok” eredményétől függetlenül övé a scudetto.