ALAPVONAL. Egyetlen érv sem szól amellett, hogy Magyarország éppen tizenkét bajnokát emelje fel egy megkülönböztetett elit kasztba, és azok mind hatvan éven felüliek legyenek. Tizenkettő egyébként is egy tucat, és a nemzet sportolói végképp nem tucatemberek.

ALAPVONAL. A januári vb Ljubomir Vranjes hosszú és remélhetőleg ezután is inkább sikerekben gazdag pályafutásában csak egy epizód lett volna. A magyar férfi kézilabdázás jövőjét ellenben hosszú távon meghatározhatja. Olyan kapitányra van szükség, aki nem kívülről érzékeli e tétet, hanem legeslegbelül.

NS-VÉLEMÉNY. Vranjes ettől még nem lett rosszabb szakember.

ALAPVONAL. Jó buli, ha az úszó a csúcsjavítás helyett kalimpálva az életéért küzd, a síugró épp csak leesik a sáncról, a bobos az első kisebb kanyarban érintő irányban zuhan ki a jégcsatornába. Az esendők számíthatnak együttérzésünkre, őket nézve akár még saját kicsinységünk is felértékelődhet.

ALAPVONAL. Az ezernyi bizonytalanság mellett én most csak abban az egyben vagyok biztos, hogy a nevek kiszivárogtatása hibás, vétkes, bűnös, így legalább erkölcsi értelemben büntetendő lépés volt.

ALAPVONAL. A férfipóló ősidők óta olimpiai sportág, a női szakág ellenben 2000-ben csatlakozott az ötkarikás programhoz, kezdetben hat, majd 2004-től nyolc csapattal. Ami a „píszí” sportdiplomácia szerint tarthatatlan, hiszen a férfiak mezőnye tizenkettes.

ALAPVONAL Azt senki sem vitathatja, hogy csupán egyetlen sportágban hét esztendő alatt ötvenezerrel nőtt a szervezett, egyesületi formában sportolók, más, civil nézőpontból a rendszeres testmozgást végzők, az egészséges életmódot választók száma.

INTERJÚ. „Ma már az eredmény a legfontosabb, és ha azt robot stílussal lehet elérni, akkor robotnak kell lenni.”

ALAPVONAL. Rióban erősen szorítottam azért, hogy Hosszún kívül más magyar úszó is nyerjen aranyat. Hiába. Tokióban pedig neki szurkolok, egy újabb éremért.

ALAPVONAL Halassy Olivér ehelyett a magyar sport első aranycsapatának emblematikus tagjává vált. Takács Károllyal együtt több évtized távolából üzen minden sportolónak, aki azt hiszi, valamiért nincs már remény, esély, motiváció.

ALAPVONAL Az idei Eb-n semmi efféle mentség, magyarázkodás nem kínálkozik. A helyünkön vagyunk. Sajnos igen kicsi túlzással élve, mire Vámosék összekapaszkodva belekiáltották a katalán légtérbe a hajrá, magyarokat, nagyjából végünk volt.

ALAPVONAL. Most minden egyszerűbb, misztikummentes, földközeli. Anglia a világfutball szerves része lett. Mint Izland, Irán, Szenegál vagy az éppen most, a nyolcaddöntőben legyőzött Kolumbia. Ugyanúgy veszít, ugyanúgy nyer. Legutóbb a keddi tizenegyespárbajt.

„Az Európa-liga főtáblája jót tenne az önérzetünknek, és üzleti szempontból is hatalmas siker lenne.”

ALAPVONAL. A makarskai éttermekben, üzletekben a személyzet piros-fehér kockás egyenpólóban feszít, a keblek az önbecsülés mellett az önbizalomtól is dagadnak.

ALAPVONAL. Rossi olyannak lát minket, amilyennek mi szeretnénk látni, illetve láttatni magunkat.

NS-VÉLEMÉNY. Győzött a jobb.

ALAPVONAL. A magyar játékosok nem elsősorban kézilabdázóként, hanem sportemberként aratták a szombat esti diadalt. Ettől lett ez még értékesebb. Hiszen kézilabdázni képtelenség folyamatosan egyenletes, magas szinten, de emberként, hittel, lélekkel helyt- állni – erre sokkal nagyobb az esély.

NS-VÉLEMÉNY. Ez azon a pénteki napon semmit sem számított. A magyar labdarúgó-válogatott számomra első világbajnoki mérkőzésére készülődtem. Közép-európai idő szerint 23.15-kor kezdtünk a házigazda argentinok ellen.

ALAPVONAL. Nem volt normális állapot, hogy az 1980-as évekig gyakorlatilag Budapest jelentette a magyar sport színe-javát, de az sem, hogy az 1990-es évektől tömbben vidékre menekült szinte minden érték.

ALAPVONAL. Ekkor vetődött fel a kérdés: mi legyen? Történetünk elejéhez visszakanyarodva, mi, ki a fontosabb, a játék vagy a játékos?