ALAPVONAL. A futball­edzőség külön­leges hivatás, amely teljes elkötelezettséget és mély szaktudást igényel. Azt hiszem, a Ferencváros már nem lesz pontosan az Rebrov után, ami addig volt. Sőt, talán Rebrov sem lesz pontosan ugyanaz a Fradi után, aki addig volt.

ALAPVONAL. Aki pedig már telítődött a pandémia híreivel, vagy rettegésben élve hallani sem akar róluk, annak menekülési útvonalként maradnak a kibeszélő- és „valótlanságshow-k”, a véletlenül sem tudásalapú vetélkedők. Esetleg még a hűtőszekrény. Ebben a beszűkült tudati és érzelmi állapotban védőoltással ért fel az egyiptomi világbajnokság és a magyar válogatott.

ALAPVONAL. Valószínűleg nincs mit tudni, mert egyetlen, nyilvánvaló ok nem jelölhető meg. Ezért Irapuato rejtélye ma nem is azt jelenti nekem, mi történt, inkább azt, miért nem vagyunk képesek még mindig szabadulni tőle.

ALAPVONAL. Vagy ha mégsem, talán jobban tesszük, ha megőrizzük a sportot jobb időkre. Mert egy mérkőzésnek, versenynek normális esetben azzal a céllal vágunk neki, hogy megnyerjük, nem azzal, hogy megússzuk, túléljük valahogy.

ALAPVONAL. A tavalyi ősz, Szalai Ádám öltözőbeli szózatával, Szoboszlai Dominik góljával, ezernyi, ennyire nem látványos bizonyítékával ezt erősíti. Harmadik Dárdai fehérvári szerződése jelzi, hogy ezt kívülről is így látják.

ALAPVONAL. Ebben az évben elsősorban nem a testi, hanem a lelkierő, nem a tehetség, hanem a kitartás, a karakter lehet a sikerek alapja. Valamint az egyén helyett a szűkebb és tágabb környezet, a hátország, amely felkészít a külső hatásokra, illetve megóv azoktól.

ALAPVONAL. Bocsánatot kérni, beismerni nem a gyengeség, hanem az erő jele. Ezért is régi vágyam egy sorozat indítása, amelyben a magyar sport emblematikus alakjai beszélnének arról, amit nem mondhatnak el senkinek, elmondják hát mindenkinek.

ALAPVONAL. Ez a pokolian nehéz, mégis felemelően szép a csapatsportokban. Hogy itt, mint a csatában, már nemcsak magunkért és fennkölt eszmékért, hanem a tőlem balra és jobbra állóért is küzdünk.

ALAPVONAL. A magyar sportbarátok egyik legkedveltebb világversenye az adventi várakozással hagyományosan egybe eső női kézilabda Európa-bajnokság. Igyekezzünk felhőtlenül lelkesedni; ne csak az eredményért, hanem magáért a játékért.

ALAPVONAL. Az ilyen szituációkra érvényes az örök tézis: sohasem lehet tudni, kinek van igaza, de mindig lehet tudni, ki a főnök. A siófoki kézilabdázóknál Fodor János az. Csakhogy most tűnik fel legélesebben, mekkora szüksége lenne a hátországra.

ALAPVONAL. Vallom, hogy létezik az anticipált győztes és vesztes kategóriája, és libabőröztető megélni, hogy csapataink egyre gyakrabban lépnek át utóbbiból az előbbibe. Valahogy tudtuk, hogy ki kell egyenlítenünk.

ALAPVONAL. Lám, mire vitte Nobby Stiles, akinek a története mindannyiunkról szól. Arról, hogy mik lehetnénk, és – roppant kevés kivételtől eltekintve – mik nem leszünk.

ALAPVONAL. Így kellene hosszú távú edzéstervet készíteni, versenynaptárt toldozgatni, elmaradt meccsek esetén új, provizórikus időpontokat rögtönözni, nem utolsósorban játékosoknak szerződéseket kínálni. Éltetni a reményt és a kézilabdát.

Vincze Ottó: Ózdi lakótelepi gyerekként, a negyedik emeletről, igenis sokra vittem.

ALAPVONAL. Messi vagy Cristiano Ronaldo esetében is ez az egyetlen megoldás. Hiszen az ilyen mérkőzésekre igaz: a gyengébbnek mindent meg kell tennie a sikerért, de a végkifejlet sokkal inkább attól függ, az erősebb mennyit tesz érte.

ALAPVONAL. A válogatottnak azonban még hátravan az igazi próba. Tilos elbukni, ebbe megint „bele kell dögleni”. Csak most nem úgy, mint ’97-ben, és – nem nekünk, a lelátón.

ALAPVONAL. Az évezredes balsors helyett méltassuk magunkat! Tisztán látásunkat, a sport igazságosságába vetett bizodalmunkat és lelki egyensúlyunkat egyaránt segíti.

ALAPVONAL. Bizsergető érzés utólag rádöbbenni, kiket pöckölgettünk az asztalokon, farostlemezeken. A Leeds United ráadásul az egyik legérdekesebb és talán legkülönlegesebb futballrejtély, misztérium.

ALAPVONAL. A ma huszonöt esztendeje megszületett zürichi 3–0 jelentette a csúcsot – a Real Madrid elleni, hazai 1–1 mellett –, de 1995 őszén még számos élmény és megpróbáltatás várt a Ferencvárosra és híveire.

ALAPVONAL. A Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet és az Origo a jövő héten több írást szentel azoknak az egykori klasszis futballistáknak, akik utolsó éveiket mély szegénységben, rosszabb esetben nyomorban tengették.