ALAPVONAL. Sportoló számára egyetlen olyan szubjektív véleménynyilvánítás létezik, amely döntően hat a karrierjére. Amikor a szövetségi kapitány kijelöli az olimpiára, vb-re utazó keretet.

ALAPVONAL. Példát adtak az ifjúságnak, az utódoknak, reményt és kapaszkodót a nemzetnek, üzenetet a külvilágnak: ezek vagyunk, ilyenek vagyunk. A közös ügyet szolgálták. Tehették, mert volt még közös ügy.

ALAPVONAL. Rendnek kell lennie fejekben, lelkekben, öltözőkben és irodákban egyaránt, mert a rend csak így, a maga egészében értelmezhető, érzékelhető. Hiszen részeredmény és részsiker van, de részrend nincs.

ALAPVONAL. Öt-tíz év múlva groteszk élmény lenne, ha a magyar akadémiákon nevelkedett, magyar anyanyelvű lányok és fiúk román mezben vernék bucira a mi nemzeti együtteseinket.

Nem túlzok, a csodát megélt ember ihletettségével, megilletődöttségével botorkáltunk ki a Hanappiból.

ALAPVONAL. Az eszeveszett rohanás után most ajándékba kaptuk az időt. A legnagyobb kincset, ami megvásárolhatatlan. És kaptunk, ezúttal a magyar sportra értve, egy esélyt is.

ALAPVONAL. Sokáig sokat tettünk azért, hogy ne legyen rendben semmi, most viszont életünk meccsét vívjuk. Úgyhogy nincs más választásunk, mint megnyerni azt.

ALAPVONAL. Egyetlen hozadéka bizonyára lesz megpróbáltatásainknak: a lényeges élesen elválik a lényegtelentől.

ALAPVONAL. Ennek a mai, megbolydult világnak éppen ez lehet a fő gondja a boksszal. Hogy lecsupaszítottan férfias, emberi, zsigeri. A küzdés maga.

ALAPVONAL. Óriási a sportvezetők, a nemzetközi és nemzeti olimpiai bizottsági tagok, kormányok, állami sportirányító szervezetek és sportági szakszövetségek, valamint a reménybeli rendezők felelőssége.

ALAPVONAL. A legyőzhetetlenség érzése a futballvilág legmagasabb ormai mellett vakondtúrásokon is bódítóan hathat, mert forrása ugyanaz a lelki többlet, a „különbek vagyunk” igézete.

ALAPVONAL. Az 1996–97-es, remek képességekkel megáldott férfi kézilabdázó korosztály nem bekopogtatott a felnőttmezőnybe, hanem rárúgta az ajtót az őt kissé talán le is sajnáló elitre.

ALAPVONAL. Ezért sincs egyetlen, kizárólagos recept. Mert előfordul, hogy a vágyból nem is cél lesz, hanem mindjárt valóság. Ebben a kézilabda Eb-n is bízhatunk.

ALAPVONAL. Aki nem hiszi, próbálkozzon a tripla húszassal! Akár csak otthon vagy a közeli söntésben, a csapos és két-három kókadozó törzsvendég szeme láttára.

ALAPVONAL. Most még első a család, de ha ma nyerünk, estére már első a Fradi! Mindig is ez volt nála a sorrend.

ALAPVONAL. A fentieket végiggondolva tulajdonképpen nincs is semmi rendkívüli a Mezőkövesd jelenlegi harmadik helyezésében.

ALAPVONAL. A kumamotói női kézilabda vb-n már csak azért szoríthatunk, hogy mások kiharcolják nekünk az olimpiai selejtező elérését, és ha meglesz, onnantól fel kell építeni jövő tavaszra a válogatottat.

ALAPVONAL. Csupán arra ügyeljünk, hogy a valóságtól elrugaszkodott bizakodást ne kövesse a valóságtól elrugaszkodott csalódás. Keserveinkben maradjunk realisták – Marseille emléke is erre int.

ALAPVONAL. Sándor Györggyel szólva, keresek egy embert. Egyetlenegyet. Olyat, amilyenből évtizedeken át több is akadt a magyar labdarúgásban, méghozzá klubonként.

ALAPVONAL. A péntek estének az is az egyik hozadéka, hogy játékosaink megtapasztalták, micsoda élményben lehetne részük, amit (remélem, még ez is számít) megoszthatnának a magyar labdarúgás híveivel.