Világhódító magyarok – kalandozó futballistáink képes kislexikona

Sportújságíróként kissé önző szempontok vezérelnek a könyv bemutatásakor. A Kalandozó magyar labdarúgók című kötet bizonyos szempontból a bibliánk. S hogy mik az önző szempontok? Nos, ha felbukkan egy név a magyar futball történetéből, s netán felvetődik, hogy játszott-e külföldön, méltán támaszkodhatunk elsősorban Dénes Tamás és Rochy Zoltán – a fényképekkel együtt 460 oldalas – munkájára. Ugyanakkor nem száraz adathalmazról van szó, a statisztikai rész elkülönül a történeti felosztástól.

Az első rész a magyar futball(isták) a világ labdarúgására gyakorolt hatását taglalja, felölelve a futballuniverzumot Ausztriától kezdve Olaszországon, Németországon át Franciaországon, az Ibériai-félszigeten keresztül Kolumbián, Észak- és Latin-Amerikán át egészen Ázsiáig. A kötet roppant erős része nagyjaink (Schaffer Alfrédtól Puskás Ferencig) portréja, 12 olyan labdarúgó élettörténetéről kapunk szinte teljes képet, akik itthon, majd külföldön is a sportág meghatározó alakjai voltak, mai szóhasználattal élve megkerülhetetlenek, ha futballról van szó.

Sportújságíróként kissé önző szempontok vezérelnek a könyv bemutatásakor. A Kalandozó magyar labdarúgók című kötet bizonyos szempontból a bibliánk. S hogy mik az önző szempontok? Nos, ha felbukkan egy név a magyar futball történetéből, s netán felvetődik, hogy játszott-e külföldön, méltán támaszkodhatunk elsősorban Dénes Tamás és Rochy Zoltán – a fényképekkel együtt 460 oldalas – munkájára. Ugyanakkor nem száraz adathalmazról van szó, a statisztikai rész elkülönül a történeti felosztástól.

Az első rész a magyar futball(isták) a világ labdarúgására gyakorolt hatását taglalja, felölelve a futballuniverzumot Ausztriától kezdve Olaszországon, Németországon át Franciaországon, az Ibériai-félszigeten keresztül Kolumbián, Észak- és Latin-Amerikán át egészen Ázsiáig. A kötet roppant erős része nagyjaink (Schaffer Alfrédtól Puskás Ferencig) portréja, 12 olyan labdarúgó élettörténetéről kapunk szinte teljes képet, akik itthon, majd külföldön is a sportág meghatározó alakjai voltak, mai szóhasználattal élve megkerülhetetlenek, ha futballról van szó.

 

A könyv mintegy 40 oldalt szentelt (Nagyberénytől Bázelig) az 1956 után Bázelben élő, 2005-ben elhunyt Selmeci Józsefnek, aki az egyik szerző, Peterdi Pál segítségével felidézte a gyűjtemény megszületésének történetét. „Megtalálható nálam a régi nagyok közül Opata, Senkey, Sárosi, Toldi és nagyon sok más kiváló labdarúgó üdvözlőlapja, de van képeslapom az 1938-ban szerepelt Európa-válogatott játékosainak aláírásával, Zsengellér neve mellett Aston, Braine és a többiek kézjegyei.”  Nyomát találjuk Szepesi György biztatásának: „Selmeci József csak a hívó szórta vár, hogy értékes gyűjteményére valahol felfigyeljenek.”

A statisztikai részben (Ki, hol, mikor szerepelt, dolgozott?) a mintegy 60 országban megforduló játékosok klubjait a szerződések időtartamával tüntetik fel, hasonlóképpen a 95 országban tevékenykedő klub- és szövetségi edzőkre vonatkoztatva – nem mellékesen feltüntetve, kik fordultak meg világ-, Európa-bajnoki és olimpiai döntőben nem magyar színekben.

A kötet egyik erőssége a ritkán látott, némely darabjában először publikált fotóanyag. Csupán egy példa: az amerikai (NASL-)bajnok Streniczer Jenő a Toronto Metros-Croatia mezében két olyan világnagyság között áll, mint Pelé (Cosmos) és Francois van der Elst (Cosmos).

Már ilyen és ehhez hasonló apróságokért is érdemes kinyitni a könyvet, amely összességében a távoli és a közelmúlt dicső példáinak felmutatásával járul hozzá ahhoz, hogy igenis megerősítsen abban, a sportág felvirágoztatása terén legalább annyira markáns honfitársaink jelenléte, mint az egyetemes kultúra más területén.

Az olvasóban csupán egy kérdés vetődik fel: régi dicsőségünk, hol késel…?

(Dénes Tamás, Peterdi Pál, Rochy Zoltán, Selmeci József: Kalandozó magyar labdarúgók – Aréna 2000, 1999)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. április 30-i lapszámában jelent meg.)