Magyar Nagy Díj

Izsányi SzabolcsIzsányi Szabolcs
Vágólapra másolva!
2009.07.19. 23:10
Címkék
Negyedik éve kapják a Magyar Nagydíj legjobbjai a Herendi által gyártott porcelánvázákat és salátástálat, amelyek az előző években osztatlan sikert arattak a Formula–1-ben – a 2006-os győztes Jenson Button például a verseny után azonnal rendelt magának egy másolatot, mert a Honda vezetősége ragaszkodott az eredeti példányhoz. Az idén a négy trófea (a pilótáknak járó három váza és a győztes konstruktőrt megillető salátástál) összértéke tízmillió forint. Már csak ezért is megéri megnyerni a Magyar Grand Prix-t.

A Formula–1 egyik legfőbb erénye a precízség és a gyorsaság, a szabályok még azt is percről percre megszabják, hogy kinek mi a teendője a nagydíjak előtt és után. Éppen emiatt a közvetítések során a rendező ország – leszámítva Monacót és Szingapúrt, amelyek kellős közepén zajlik a verseny – nemigen bontakozhat ki, nem sok teret kap arra, hogy megmutassa büszkeségeit. A Magyar Nagydíj rendezőinek sincs sok lehetőségük rá, hogy hazai színt vigyenek a futam körítésé-be, hiszen a rajtrácson a táblákat tartó lányokat kíméletlenség lenne a kánikulában palóc népviseletbe öltöztetni, miképpen dőreség lenne tokaji esszenciát vagy szatmári szilvapálinkát locsoltatni a dobogósokkal az eredményhirdetéskor – utóbbira már csak azért sincs lehetőség, mert a francia Mumm pezsgőgyár az F1 hivatalos ellátója.

Azaz marad a rajt előtt negyedórával felcsendülő Himnusz és a dobogósoknak, valamint a győztes konstruktőrnek járó trófea arra, hogy némi magyar színt vigyenek a hungaroringi versenybe. Azután, hogy évekig ezüstserleget, -tálat, majd kormánykereket adtak a viadal legjobbjainak, a versenyt rendező Ostermann Forma–1 Kft. 2006-ban kereste fel a Herendi Porcelánmanufaktúrát, amely az idén negyedik éve készíti a Magyar GP dobogósainak járó vázákat és a győztes konstruktőrt megillető tálat. Hogy jó volt a választás, már az első évben kiderült: mivel a csapatok általában megtartják a díjakat, a dobogós pilóták mindegyike, Jenson Button, Pedro de la Rosa és Nick Heidfeld is rendelt magának másolatot, a német mindjárt kettőt is.

Az évről évre Budapest híres épületeit ábrázoló festéssel ellátott, aranyozott trófeák összértéke az idén tízmillió forint, a győztesnek járó 53 centiméter magas váza és 60 centi átmérőjű tál egyenként körülbelül hárommillió forintot ér, a második és harmadik helyezett valamivel kisebb, egyforma méretű díja két-két millió forintot. Eszmei értékük persze azonnal megtöbbszöröződik, amint a verseny után átadják őket a Magyar Nagydíj legjobbjainak.

A Herendi a Magyar GP partnereként ingyen szállítja a trófeákat, hiszen ez számára kiváló reklámlehetőség. Az egész földkerekséget átölelő közvetítés során világszerte megcsodálhatják a díjakat, ami azért is fontos, mert a cég vásárlói körének túlnyomó többsége külföldi: tíz éve a vevők úgy három százaléka volt magyar, ez az arány azóta legfeljebb a duplájára nőtt, a többi terméket külföldre szállítják, vagy itthon adják el az idelátogató turistáknak.

A serlegekről minden év kora tavaszán állapodik meg a Grand Prix szervezőivel a Herendi Porcelánmanufaktúra, amely ezután kezdi el a pilótáknak járó serlegek, valamint a győztes csapat számára elkészítendő tál tervezését. A műhely 4000 formából választotta ki a neoklasszicista darabot, amely az ókori vázákat idézi. Ezután Vida Sándor tervező az 5000 díszítőelemből válogat ki néhányat, elkészíti a terveket, amelyeket eljuttat a rendezőkhöz, akik olykor Bernie Ecclestone-nal egyeztetve választják ki a végleges darabot.

A herendi manufaktúra azon kevesek egyike, amelyeknek sikerült meggyőzniük az F1 urát arról, hogy nincs igaza. Történt ugyanis, hogy a porcelánkészítők által ajánlott aranyozott díszítés helyett Ecclestone ragaszkodott az F1-et szerinte jobban szimbolizáló ezüstös mintázathoz. Hiába győzködték, Ecclestone kötötte az ebet a karóhoz, így Herenden beletörődtek a döntésbe, és már az ezüstös verziót készítették, amikor érkezett az értesítés: legyen mégis arany…

Szóval miután megszületik a döntés, elkezdődik a munkafolyamat: az első lépésben a váza és a tál megformázása történik, a porcelán félig nyersen kapja meg végleges formáját. Ez az egyik legaprólékosabb munka, a tál lyukacsos szélének kialakításához egy kétélű késre és olyan precizitásra van szükség, mint amilyent egy pole pozíciót érő kör kíván a Hungaroringen. Ha megvan a forma, 1300 fokon égetik készre a trófeát – a tartós hőhöz a legjobb minőségű bükkfára van szükség, nem véletlen, hogy éppen a Bakony északi részén fekvő Herenden alapították meg a vállalkozást.

Ezután jön a fehér alapmáz, majd a 900 fokos festékkel történő színezés, s végül, utolsó lépésként a 700 fokos arany felvitele. A festési folyamat, amely darabonként három hetet vesz igénybe, szintén rendkívüli alaposságot igényel, hibázásra, akárcsak a Magyar Nagydíj 70 köre alatt, nincs lehetőség. Ha ugyanis egy megremegő kéz vagy túlhevített aranymáz miatt újra kell kezdeni a műveletet, azt kockáztatja a cég, hogy kifut az időből. Éppen ezért ezeket a darabokat a legeslegjobb festőkre bízzák.

A versenyre küldött trófeákkal még sohasem történt ilyen probléma, és a szállításkor sem esett bajuk a rendkívül törékeny tárgyaknak – igaz, ekkor már nem is eshetett, hiszen a díjak olyan speciális habszivacs-csomagolást kapnak, hogy a szállító dobozokat akár két méter magasról is le lehetne ejteni, a vázáknak nem esne baja. Azért senki se higgye, hogy a gyártók ezzel szórakoznak…

Viszont volt már F1-gyel kapcsolatos gond, amikor ugyanis a Magyar GP szervezői meg akarták ajándékozni Ecclestone-t egy olyan vázával, amelyen a saját arcképe van, a kemencében melegedő tárgy a szállítás napján eldőlt, és eltörött – a herendiek sűrű bocsánatkérések közepette új határidőt kértek, Ecclestone pedig hetekkel később tehette ki otthonába a vázát, s gyönyörködhetett saját arcképében.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik