Az alibizés után két remekbe szabott gól

„Egy labdarúgónak sem kívánom azt a kilátástalan helyzetet, amelybe én kerültem. Ha a futballista új klubhoz igazol, bizonyítani akar, gyilkolja magát az edzéseken, próbál kitűnni, hogy elfogadják és bekerüljön a csapatba. Én február óta kínozom magam a tréningeken – eddig mindhiába. De végre eljött az én időm!”

Artjoms Rudnevs, a ZTE télen szerződtetett lett válogatottja mondta ezt lapunknak, amikor arról érdeklődtünk, hogyan vészelte át az elmúlt időszakot, amit a korábbi egyesületének, a Daugava Daugavpils inkorrekt magatartásának következtében a partvonalon kívül töltött (a csatár játékengedélyét annak ellenére sem adta ki előző klubja, hogy anyagilag tönkrement, és csak a másodosztályban indult el.)

„Fizetést nem kaptam a Daugavpilstől, és még ha akartam volna sem engednek ott edzeni. Mégis ellehetetlenítették az életem. A ZTE-nek rengeteget köszönhetek, hiszen dacára annak, hogy nem számíthattak a játékomra, tisztességes fizetést garantáltak. A FIFA jóindulatának hála a héten ideiglenes játékengedélyt küldtek Magyarországra, így bemutatkozhattam.”

Noha a lett csatár a kispadon kezdett a Nyíregyháza ellen, látva a hazaiak támadósorának kezdeti szerény aktivitását, már az első fél órát követően kipróbálhatta volna Csank János. A zalaiak házi gólkirálya, a forduló előtt 12 gólnál járó Waltner Róbert futóteljesítménye jóindulattal sem közelítette meg a minimálisan elvárhatót – az ék a 44. percig teljesen kivonta magát a játékból –, csatártársa, Balázs Zsolt pedig többször is szólóba bonyolódott, úgy tűnt, mintha megfeledkezne arról, hogy felnőtt bajnoki mérkőzésen szerepel... Ám amikor a publikum jelezte elégedetlenségét, és éles füttyszóval „díjazta” a hazai gárda indiszponált futballját, Waltner Róbert ziccerbe került, és rögvest előnyhöz juttatta a ZTE-t. A másik oldalon Tajti József a városhoz kötődő játékosokkal tervezte megszilárdítani a Szparit (Zalaegerszegen hat nyírségi kapott lehetőséget), és támadóbb szellemben, ugyanakkor zártabb védekezésre törekedve játszatta a Nyíregyházát, ám az egyetlen értékelhető vendégmegmozdulás egy külföldi, Ramos nevéhez fűződött: a légiós mintegy negyven méterről ívelte a labdát a lécre...

A második félidőben mind Waltner Róbert, mind a ZTE felpörgött: a támadó alighanem maga is belátta, tőle több kell, így magasabb tempóra kapcsolt, ami gólt eredményezett, a hazai együttes pedig teljesen leradírozta a pályáról a Nyíregyházát. A legnagyobb tapsot mégsem egerszegi találat, hanem Artjoms Rudnevs beállítása kapta – ráadásul a lett első labdaérintéséből majdnem gólt ért el.

A végig agilisan mozgó, a vendégek védelmének dolgát folyamatosan megnehezítő, többször is helyzetbe kerülő légiós a lefújás után láthatóan elfelejtette az elmúlt hónapok megpróbáltatását: „Élveztem minden pályán töltött percet, és bár tudom, még meccshiányom van, sokkal jobb lesz úgy edzeni, hogy tudom: a hét végén mérkőzés vár rám.”