A Paks középpályása, Szabó Bálint (27) a Ferencváros ellen megmutatta, egy magyar ifjú is tud szép gólt lőni (Fotó: Földi Imre)

Minden szék foglalt volt a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpontjában rendezett szakmai konferencián, amelyen a fiatal játékosok felnőtt labdarúgásba való integrálása volt a téma. Az ország minden szegletéből, sőt a határon túlról is érkeztek utánpótlásban dolgozó szakemberek, a hazai akadémiák kivétel nélkül képviseltették magukat, de más sportágak, a kézilabda és a kosárlabda képviselői is beültek meghallgatni az előadásokat. Sőt, olyan korábbi kiváló labdarúgók is érkeztek, mint Halmai Gábor, Illés Béla, Komlósi Ádám, Vincze István vagy a ferencvárosi Szűcs Mihály. A szakmai konferencián Barczi Róbert, a Magyar Labdarúgó-szövetség sportigazgatója is előadást tartott, és az általa elmondott koncepció alapján a cél egyértelmű: minél több fiatal magyar labdarúgó kerüljön az NB I közelébe.

A kérdés még mindig az: hogyan?

Az MLSZ sportigazgatója nemzetközi példákkal kezdte előadását, rávilágított arra, hogy Európa több országában, így például Csehországban, Franciaországban, Dániában mennyivel több játéklehetőséget kapnak a huszonegy év alatti fiatalok. A törekvés évek óta egyértelmű, ösztönözni az NB I-es klubokat, hogy minél több fiatal bizonyíthasson. Csakhogy az elmúlt három-négy évben nemhogy nőnének a tehetségek játékpercei, inkább fogynak. Az MLSZ ezért szeretne (ismét) közbeavatkozni, a nyártól újabb ösztönzőrendszer lépne életbe.

„Folyamatokban gondolkodunk, és folyamatokat szeretnénk generálni, hiszen Svájcban, Ausztriában vagy éppen Horvátországban is jól működik a hazai nevelésű játékosok szerepeltetése      – mondta lapunknak Barczi Róbert.      – A terv alapján egyfajta keretrendszert tudunk adni a kluboknak, de innentől minden a gyakorlati munkán múlik, hogy a klubok mennyire fogadják meg az ajánlásokat. Az az új ösztönzőrendszert a nyártól bevezetjük, hiszen nem jó irányba halad a fiatalok szerepeltetése, úgyhogy a kezdő lépést nekünk kell megtennünk. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, a realitás az, hogy egy fiatal húsz-huszonkét mérkőzést játszik az idényben, s az, aki megkapja a lehetőséget, jó eséllyel a következőben is a csapatban marad. Nem teljesíthetetlen az sem, hogy a klubok átlagban négy-öt magyarral a csapatban játsszák le a mérkőzéseiket, így háromszázhuszonötmillió forintos összeghez is juthatnak.”

Barczi Róbert elmondta, nem tragédia, ha a lehetőséggel nem él mind a tizenkét csapat, hiszen van, amelyik együttes nemzetközi kupaszereplésre készül – az viszont nonszensz, hogy a tizenkét élvonalbeli klubból kilenc-tíz ne tartsa be a vonatkozó ajánlásokat, javaslatokat. Az új modell lényege a pontrendszer. Ha egy huszonegy év alatti játékos végigjátszik egy bajnokit a hétvégi fordulóban, azért kilencszáz kreditet írnak jóvá az egyesület számára. Az új ösztönzőrendszert az MLSZ már megküldte az NB I-es kluboknak, a szövetség elnöksége ugyanis elfogadta a tervet.

 Vélemények

„A nemzeti csapatnál próbálunk megkülönböztetett figyelmet szentelni a fiataloknak. Egy évvel a kinevezésem után minden egyes játékossal külön le kellett ülnöm beszélgetni, addigra gyűjtöttem össze megfelelő mennyiségű tapasztalatot. Egyértelművé vált, Magyarországon két típusú fiatal van. Az egyik, akinek nincs elég önbizalma, a másik, akinek túl nagy, és két-három mérkőzés után úgy érzi, máris a válogatottban a helye. A stábommal folyamatosan figyeljük a fiatalokat, járjuk a pályákat, nézzük a mérkőzéseket, a fizikai adottságok mellett a pszichés erősség is nagyon fontos. A válogatottnál nekünk időről időre új játékosokat, fiatalokat kell bevetnünk, de ennek is megvan a maga menete. Ha meghívok valakit, előtte rendre hosszasan elbeszélgetek vele, általában angolul, de az edzőjével is felveszem a kapcsolatot. Az új futballistákkal mentálisan is foglalkoznak a segítőim, különösen, ha fiatalról van szó. A kommunikáción nagyon sok múlik, hiszen a magyar ifjak sokszor képtelenek kimozdulni a komfortzónájukból. Tapasztalatom szerint három-négy nap után felveszik a ritmust, megismerik a szabályokat, az érdemi munka pedig ezt követően kezdődhet. Biztosíthatok mindenkit, a válogatott ajtaja valamennyi magyar fiatal előtt nyitva áll. Nem tudhatom, meddig leszek még szövetségi kapitány, de remélem, sok fiatalnak adhatok még lehetőséget a válogatottnál” – Marco Rossi, szövetségi kapitány

„A Puskás Akadémiánál a nevelés fontos része a klub filozófiájának, amikor ideérkeztem, kihívásként tekintettem erre a feladatra. Szerencsés helyzetben vagyok, hiszen Felcsúton már a tizenhét éveseket is naponta láthatom edzeni, a koronavírus első hulláma alatt tizenkét felnőtt játékosom esett ki a munkából, s bár addig is építettünk be fiatalokat a csapatba, akkor a kényszer is gyorsította ezt a folyamatot. Ami fontos érv, hogy több saját nevelésű játékosunk vitte válogatottságig: Nagy Zsolt, Tóth Balázs, Gyurcsó Ádám, Géresi Krisztián, Spandler Csaba, Szolnoki Roland. A fiatal futballistákkal kapcsolatban vezetőedzőként azt is szem előtt kell tartanom, hogy a srácok még iskolakötelesek, fontos a tanulás is, és én ezen a téren is hajtom őket, nem ismerek tréfát, ebből a szempontból régimódi vagyok. A tanáraikkal, nevelőikkel is ugyanúgy beszélek, mint az edzőikkel. Néha úgy érzem, a fiatalok nem akarják átugrani az akadályt, inkább megkerülnék. Ez a mi hibánk is. Ne hagyjuk őket. Küzdjenek meg mindenért! Amiben még hiányosság van: az alapok. Az első edzőm annak idején egy kilencvenéves bácsika volt, és mást sem csináltunk, mint belsővel passzoltuk egymásnak a labdát. Ha valaki kívülről nézi az edzéseimet, lehet, elképed, hogy ezek már megint passzolgatnak... Igen! Ez nagyon fontos. Amire még kitérnék, az a mentális tréning szerepe: az erre szerződtetett szakember negyedik éve dolgozik mellettem, vagyis erre a szegmensre is nagy figyelmet fordítunk. A fiatalok annyit engednek meg maguknak, amennyit megengedünk nekik” – Hornyák Zsolt, a Puskás Akadémia vezetőedzője